Aki látta a Harry Potter filmeket, annak bizonyára megvan Dolores Umbridge figurája, Imelda Staunton színésznő zseniális alakításában.
Stephen King szerint a leghitelesebb gonosz karakter Hannibal Lecter óta. És tényleg: az embernek végig szalad a hátán a jeges rémület már attól is, ahogy meghallja a kislányos vihogását. Talán pont azért annyira ütős ez a gonosz, mert olyan negédes, olyan szirupos kosztümben érkezik – a rózsaszín csipkék, a nyávogó cicák és az OCD-s rendmánia sokkal hátborzongatóbb tud lenni, mint Freddy Krueger ragyás arca.
Mostanában gyakran eszembe jut, hogy pontosan az ilyen embereknek kedveznek az olyan paranoid és nárcisztikus rendszerek, mint ami Magyarországon is regnál.
Umbridge meg van győződve róla, hogy ő a jó bajnoka – küldetéstudattal rendelkező tanárnéni, aki kigyomlálja a gonoszt a világból. Rendet akar teremteni, meg akarja rendszabályozni a normáktól való eltérést, jutalmazni a konformizmust és tiltani a devianciát. Feltétlen tiszteletet követel a Hivatal tekintélyének – aminek a pöffeszkedő, arrogáns pulpitusa előtt a méltóságától lemeztelenített egyén úgy kínlódik, mint a felnyársalt rovar a gyűjtő nagyítólencséje alatt.
Umbridge éppen olyan tökéletesen be tudna illeszkedni a Belügyminisztérium által felfalt oktatásügyi hivatalba, mint ahogy a Voldemort által elfoglalt Mágiaügyi Minisztériumba. Lubickolna a NER-bürokráciában, mint hal a vízben. Imádná, ahogy képzelt ellenségek ellen vívhatná harcát (Soros hadserege = Dumbledore Serege). Buzgón fóliázhatná a könyveket a boltokban. Kitilthatna civileket az iskolákból. „Szeretetteljes elkülönítésként” védelmezhetné a „sárvérűek” szegregációját. Hirdethetné a gránitszilárdságú Nemzeti Alaptantervet, ellenőrizhetné a minisztérium által előírt tankönyvek mintaszerű használatát (értsd: bebifláztatását) és pellengérre állíthatna minden olyan pedagógust, aki egy kis emberséget és szabad szellemet próbál csempészni az óráiba. Büszkén feszíthetne fröccsentett giccs minden árnyalatában pompázó iskolai ünnepségeken, és kárörvendőn figyelhetné, ahogy a kislányok elájulnak a napon.
De az Umbridge-félék uralma sem tart örökké. Görcsös törekvésük a kör négyszögesítésére kudarca van ítélve – az élet, a szabad, a kreatív, a játékos élet mindig megtalálja a réseket a gáton, hogy áttörjön. Vive la résistance! ✊
