Vízkereszt van. Papok áldják meg a folyók vizét. Miniszterelnök úr Indiában nyaral… ööö… telel a családdal. A te pénzeden. Hiszen a karácsonyi vakációnak már vége, kezdődik a farsang, a karneváli bolondozás ideje. Már akinek. Annyi bizonyos, hogy a NERfluencerek egyre hülyébben viselkednek.
Ott van például a királyi tévé, ami valamiért éppen most adta le ismétlésben Eperjes Károly beszélgetését az elhíresült Bese atyával. Gondolom még a szilveszteri kabaré folytatásaként. Másként, mint komédiaként nehezen értelmezhető ugyanis az, ahogy dúlt tekintetű Eperjes úr a sátáni liberalizmus gonosz aknamunkájáról sző apokaliptikus víziókat, miközben az aktuális szexorgiától másnapos Bese atya szigorúan bólogat hozzá…
Besét kidobták az ajtón, most visszacsempészik az ablakon. Ez aztán a rehabilitáció!
Aztán ott van a Bayer Zsolt és Fábry Sándor közötti csörte. Ezüsthátú gorillák verik az öklükkel a mellkasukat, a miheztartás végett.
Kiábrándult és frusztrált Fábry úr ugyanis azt találta mondani, hogy bár Kossuth díjra vágyik, „ezektől” nem is kér semmit. Hiszen míg az RTL Klub annak idején tejben-vajban fürösztötte, világkörüli útra vitte, addig a királyi tévé magasról tesz rá.
Milyen megható, nem? Mélyen együtt tudok érezni vele, nagyon rossz lehet az, amikor az ember húsosfazekat vált abban a reményben, hogy ha másnak adja el magát, akkor ott nagyobb, zsírosabb lesz a konc – aztán hoppon marad. Az dobja rá az első követ, aki még nem ment panaszkodni a konkurenciához, mikor a munkáltatója még egy francos világkörüli útra se vitte el!
A NER elsőszámú publicistája nem nézhette tétlenül, ahogy Fábry az őt etető kézbe mart. Mire föl akar Kossuth díjat, kérdezi szokásos dörgedelmes stílusában Fábrytól. Hiszen az még oké, hogy a teljesítménye nulla, de „amióta kormányzunk, egyetlen egyszer sem állt ki egyetlen egy ügyben sem mellettünk”.
Világos beszéd: a Kossuth-díjat nálunk nem adják csak úgy. Azért kérem le kell tenni valamit az asztalra. Nem elég Kötsén parádézni meg piálni. Minimum két lojális, lihegő sajtónyilatkozat Orbán mellett, ha nem három, aktuális ügyekben. Ha az megvan, akkor nyugodtan zsebre teheted a milliárdokat meg a Kossuth-díjat. Anélkül viszont kuss a neved. Ãgy megy ez.
Azon meg már gondolom csak az olyan sorosista olvasók akadnak fenn, mint én, hogy Bayer többes szám első személyben fogalmaz: „kormányzunk”. Na most ugye Bayer Zsolt „publicistának” nevezi magát, anno az indoklás szerint „újságírói tevékenysége” miatt kapott lovagkeresztet. Egy újságírónak mióta dolga a kormányzás? Azért szép, hogy már a látszatra sem ügyel. Hogy is szokták hívni azt, aki az uraság parancsára kidobja a borravalót követelő részeges muzsikust a kastélyból? Lakáj, ugye?
