Péter Sárosi

A brit kormány tanulmánya érdekes betekintést nyújt az ország illegális drogkereskedelmének kulisszái mögé.

Tisztelt Inforádió Szerkesztőség!

 

2007. október 27-én arról számoltak be, hogy „a kannabisz helyett ma már a kokain a divat a brit fiatalok körében – derült ki a statisztikákból”. A cikk számos tévedést és ferdítést tartalmaz, amelyre ezúton szeretnénk felhívni a figyelmüket:

 

• A cikk nem mutatja be, hogy mi volt a brit drogjogi szabályozás 2004-es változtatásának lényege, miszerint a kannabiszt a veszélyesebb drogok B osztályából a kevésbé veszélyes drogok C osztályába sorolták át – ezzel csökkentek a kannabisz fogyasztókat fenyegető büntetőjogi szankciók. A brit sajtó – így az Independent [1] és a Guardian [2] c. lapok– éppen abban a kontextusban mutatja be a kannabisz-használati minták alakulását, hogy a szankciók enyhítése nem növelte a fiatalok körében a használatot, ergo semmi sem indokolja a további szigorításokat. Az Inforádió ezt elmulasztja megemlíteni.
• Nincsen arról szó, hogy „a marihuánáról áttértek a fiatalok a kokainra”. A brit jelentés szerint ugyanis bár az ecstasy és kokain használatában csekély emelkedés figyelhető meg, a fogyasztási trendek a 90-es évek óta nem nőttek számottevően [3]. Félrevezető ezt a jelenséget úgy bemutatni, mintha a brit fiatalok tömegesen térnének át a kannabisz használatáról a kokain használatára – hiszen 1) semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a kannabisz-használatban bekövetkezett csökkenés bármilyen módon összefüggene a kokain használatban bekövetkező növekedéssel; 2) a kokain használat aránya még mindig jóval csekélyebb a kannabiszéhoz képest;
• Nem megalapozott az a kijelentés, hogy a „legveszélyesebbnek tartott kábítószerek – a kokain és a heroin – fogyasztása is folyamatosan nő Nagy-Britanniában” – hiszen a jelentés szerint ezeknek a drogoknak a használata gyakorlatilag változatlan maradt a századforduló óta;
• nem megalapozott az a kijelentés, hogy „riasztóan terjed” a Ketamin használata a brit fiatalok körében – hiszen ez volt az első olyan év, amikor a British Crime Survey ennek a drognak a használatára rákérdezett, így semmiféle növekvő vagy csökkenő tendenciára nem lehet következtetni;
• a tudományos kutatások szerint az, hogy hányan próbáltak ki életük során egy bizonyos drogot, egyáltalán nem hatékony mérőeszköz a drogproblémák nagyságának megállapítására. A problémás droghasználat előfordulása az, ami leginkább számít: hogy hány ember tapasztal meg jelentős problémákat a droghasználat következtében, például fertőzés, betegség, bűnözés, halálesetek stb. [4]
• ugyanígy nem megbízható adat a kannabisz-lefoglalások alakulása sem, hiszen a rendőrségi lefoglalások nem tükrözik pontosan a kannabisz-piac trendjeit, csupán a jogalkalmazó hatóságok munkájára szolgáltatnak adatokat;
• nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a kannabisz „súlyos mentális betegségeket okoz”. A kannabisz számos más környezeti tényezővel való együtthatásban valóban hozzájárulhat a szkizofrénia tüneteinek megjelenéséhez olyan tinédzsereknél, akik genetikailag hajlamosak erre – azonban ok-okozati kapcsolatról nem beszélhetünk. Erről bővebben lásd kannabisz és szkizofrénia dossziénkat [5];
• végül de nem utolsósorban, nincs semmilyen tudományos bizonyíték arra, hogy a büntetőjogi szabályok szigorítása bárhol a világon a szer használóinak arányát jelentősen csökkentette volna, vagy hogy a drogpolitika mint olyan bármilyen jelentős hatást gyakorolt volna a droghasználati trendek alakulására: a bizonyítékok ellenben azt sugallják, hogy ezeket a trendeket különféle bonyolult kulturális és szociális tényezők együtthatása képes befolyásolni [6].

 

Ezeket a kiegészítéseket és pontosításokat a konstruktív kritika szándékával küldjük el a T. Szerkesztőségnek, abban a reményben, hogy a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek a drogpolitikai híradások területén a pontos, kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének, amely – mint bizonyára Önök is elismerik – rendkívül fontos egy ilyen kényes, vitatott tárgykör esetén. Ezért ha további tájékoztatást kívánnak nyújtani ebben a konkrét témában a hallgatóiknak, akkor munkatársaink örömmel állnak a rádió rendelkezésére élő vagy felvett interjú céljából. Szeretnénk ezenkívül felajánlani a T. Szerkesztőségnek, hogy a jövőben a hasonló témájú cikkeikhez akár előzetes szakmai konzultációt is nyújtunk, vagy megadjuk olyan szakemberek elérhetőségét, akik segíthetnek ebben.

 

Tisztelettel:

 

Sárosi Péter

Drogpolitikai Programvezető

Társaság a Szabadságjogokért

 

Budapest, 2007. október 29.

 

 

[1] Nigel Morris, Home Affairs Correspondent „Cannabis use is ‘falling fast’ among young adults”, Independent 26 October 2007. URL: https://href.hu/x/3tuf

[2] Alan Travis, home affairs editor, „Cannabis use down since legal change: Fall in teenage consumption raises doubts over plan to reclassify drug,” The Guardian, October 26 2007. URL:  https://href.hu/x/3tug

[3] „Class A drug use in the past year among 16 to 59 year olds was higher in 2006/07 than in 1998. This is mainly due to a comparatively large increase in cocaine powder use between 1998 and 2000. However between 2000 and 2006/07 the use of Class A drugs overall remained stable (3.4% in 2006/07)” Home Office Statistical Bulletin, Drug Misuse Declared: Findings from the 2006/07 British Crime Survey URL: https://href.hu/x/3tui; 

[4] Manja D. Abraham, „Drug use and lifestyle: Behind the superficiality of drug use prevalence rates,” Presentation held at the 9th Annual Conference on Drug Use and Drug Policy, Palma de Mallorca, October 2, 1998. Amsterdam, Centrum voor Drugsonderzoek, Universiteit van Amsterdam. URL: https://href.hu/x/3tuh;

[5] Kannabisz-Szkizofrénia Dosszié, URL: https://href.hu/x/38dh

[6] Lásd például San Fransisco és Amsterdam droghasználati mintáinak összehasonlító elemzését: Peter D.A. Cohen, Hendrien L. Kaal (2001), The irrelevance of drug policy. Patterns and careers of experienced cannabis use in the populations of Amsterdam, San Francisco and Bremen. Amsterdam, CEDRO. URL: https://href.hu/x/3tui

Tisztelt Kékfény Szerkesztőség!

 

A 2007. október 8.-i adás a terhesség alatti kábítószer-használat fontos kérdésével foglalkozott, sajnos véleményünk szerint olyan módon, amely inkább árt a terhesen pszichoaktív szert használó anyák és gyermekeik ügyének.

 

A műsor úgy mutatta be a jelenséget, mintha a leggyakoribb probléma az lenne, hogy kábítószer – és legfőképp opiát – okozta születési rendellenességekkel születnek gyermekek. Még ha szerencsére egyáltalán nem gyakori ez a jelenség, természetesen fontos vele foglalkozni, de nem lehet úgy, hogy közben említésre sem kerül, hogy a világon és valószínűleg hazánkban is a születési rendellenesség leggyakoribb oka a terhesség alatti túlzott alkoholfogyasztás, mert a nézőben a probléma nagyságáról és minőségéről teljesen téves képzet alakul ki. Rövid internetes keresés alatt nagyon sok információ található a magzati alkohol szindrómáról. A magzati alkohol szindróma a fejlett országokban vezető okként szerepel az újszülötteket érintő károsodások között. Jellemző rá az alacsony születési súly,  visszamaradt testi fejlődés, jellegzetes arc  (rövid szemrések, keskeny felső ajak, lelapult arcközép stb.) koponya- és agyvelő-rendellenességek, értelmi zavarok, viselkedészavarok, jellegzetesen elálló fülek, ritkábban  rövid 4. és 5. kézközépcsontok, agyhártya-agyvelősérv (meningomyelokele), vízfejűség (hidrokefalusz), fogrendellenességek stb.[1] Az elterjedtségről ez olvasható a cikkben: „Magyarországon a születéskori gyakoriságot 30/10 000 összes születésre becsülhetjük. Ez évente 300 beteg csecsemő megszületését jelenti. Ha durván 70 évnek vesszük a hazánkban születéskor várható átlag életkort, Magyarországon 21 000 magzati alkohol szindrómás létét feltételezhetjük. Megjegyzendő azonban, hogy az eseteknek csak csekély hányadát ismerik föl valójában, így csak annyit mondhatunk, hogy a méhen belül elszenvedett alkoholos károsodással sújtott egyének, vélhetően egy magyar viszonylatban közepes város lakosságát tennék ki.”

 

A műsor sajnos nem csak aránytalanságokat, de teljesen téves információkat is tartalmazott. Magyarországon nem vesz részt évente 15000 ember kábítószer-elvonókúrán. A hivatalos kábítószer-jelentés adatai szerint 2005-ben egészségügyi intézményben 14793 „kábítószer-használót kezeltek”, de ebből 5574 embert legális szerek miatt (nyugtató, altató stb.), 3574-embert pedig a büntetőjogi felelősségre vonás alóli mentesülésként „kezeltek” mint „eltereltet” – marad tehát 5645 ember aki önszántából keresett fel egészségügyi intézményt, de azt sem feltétlenül elvonás miatt.[2]

 

A bemutatott esettel kapcsolatban érthetetlen, hogy miért állítják az interjú elején, hogy „elvonást csökkentő szereket is kap Kristóf,” amikor az interjúból kiderül, hogy a kisfiú egészségesen született, édesanyja pedig nem fogyasztott olyan szereket és olyan mennyiségben amelyektől a babának elvonása lenne. Az interjúból világos viszont, hogy az orvosok milyen mértékű tudáshiánnyal és előítéletességgel álltak az anyához. Ez az a terület amivel a műsornak érdemes lenne foglalkoznia.

 

Dr. Czeizel Endre szerint a „drogos csecsemők 85%-ának biztosan rámegy az egészsége az anyja szenvedélyére.” Nem derül ki viszont, hogy milyen drogról van szó, milyen intenzitású fogyasztásnál, és e nélkül az állítás nem igaz. A mennyiség és a drog típusa ugyanis nagyban befolyásolja a kimenetelt, például 1246 nő alkalomszerű kannabisz használata nem járt több születési rendellenességgel, mint a nem használó nők esetében, ugyanakkor más kutatások ennek a drognak a nagy mennyiségű használata esetén korai szülést és alacsony születési súlyt valószínűsítenek.[3]  

A műsor állításaival szemben a heroinfüggő anyák gyermekei nem születnek kezek nélkül, de valóban születnek elvonással, és az injekciós használat miatt a HIV és hepatitisz fertőzésének vannak kitéve, amit érdemes lett volna a műsorban megemlíteni.

A műsorban hiányolt büntetés ugyanakkor semmit nem segítene ezeken az anyákon, sem pedig gyermekeiken. A kábítószer- és alkohol használattal kapcsolatos problémákon megfelelő információval, szociális és egészségügyi hálóval lehet segíteni, a problémás életet élő anyákat támogatva abban, hogy gyermeküket képesek legyenek felnevelni.

A terhesség alatti pszichoaktív szer használat kérdése nagyon fontos, műsort készíteni róla hasznos lehet, de akkor nem, ha célja a figyelemfelhívás helyett csúsztatásokon és félinformációkon alapuló hisztériakeltés.

 

További sok sikert a munkájához,

Takács István Gábor

pszichológus

Társaság a Szabadságjogokért

Médiamonitor Program

Budapest, 1054, Víg utca 28,

tel./fax:+36-1-209-00-46

www.drogriporter.hu

 

A Médiamonitor program SozialMArie díjjal kitüntetett szociális program.

---

[3] Marijuana and Pregnancy www.OTISpregnancy.org URL: https://otispregnancy.org/pdf/marijuana.pdf