Tisztelt szerkesztőség!
Az „Aktuális kérdések a kábítószerekről” című cikkben (Pazar Nők 2005. augusztus 29.) Szomor Katalin a következőt jegyzi meg: „tájékozatlan embert könnyű féligazságokkal, csúsztatásokkal félrevezetni”. Mi is így gondoljuk: a droggal kapcsolatos tájékoztatásra a mai napig az elrettentés érdekében a károkat és veszélyeket egyoldalúan eltúlozó kommunikáció a jellemző, mely tendencia alól nem képez kivételt Szomor Katalin cikke sem.
A cikk azt sugallja, mintha a marihuánát vagy más drogokat kipróbálók élete kivétel nélkül „visszafordíthatatlanul tönkremenne”. A világon leggyakrabban használt illegális drogot, a marihuánát, Magyarországon és a világon mindenhol a legtöbb ember alkalomszerűen fogyasztja. Ezek az emberek, ugyanúgy, mint a marihuána helyett más szert fogyasztók, tanulnak, munkába járnak és normális családi életet élnek. A legtöbb rendszeres használó húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztásával[1]. Nagyon kevesen válnak napi marihuána-használóvá, és ezeknek is egy töredéke válik valóban „függővé” a szertől. A marihuána egyáltalán nem veszélytelen szer, de nem előzzük meg a használatából eredő esetleges károkat azzal, ha az ijesztgetés érdekében eltúlozzuk az általa okozott problémák mértékét.
Egy alkalmi droghasználó kevés droggal kapcsolatos problémát tapasztal saját életében mindaddig, amíg büntetőeljárást nem indítanak ellene.
Huszonöt éve nem találnak bizonyítékot arra a kutatók, hogy a marihuána az embereket amotiválatlanná, hedonistává és életunttá tenné[2].
A marihuána hatása alatt az emberek valóban nehezebben tanulnak meg új dolgokat és ezekre rosszabbul is emlékeznek. Ez a rövidtávú memóriában beálló működéscsökkenés csak az intoxikáció időtartamának végéig tart, körülbelül két óráig. Igaza van tehát a cikk szerzőjének abban, hogy marihuána hatása alatt nem tanácsos tanulni.
A kannabisz-fogyasztás nem befolyásolja a főiskolások és egyetemisták tanulási teljesítményét[3]. A középiskolás diákok körében az erős marihuána-használók gyengébben tanulnak[4], de többségüknek már a füvezés előtt is volt tanulási problémájuk[5], sokan más drogokat is használnak közülük, amelyek valószínűleg hozzájárulnak a teljesítmény csökkenéséhez[6]. A marihuána rendszeres használata a középiskolában inkább egy általános „devianciamintába” illeszkedik. Depressziós, motiválatlan, a konvenciókhoz nem alkalmazkodó középiskolások választhatják a marihuánát, de nem a marihuána okozza a devianciájukat[7]. A tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek[8].
A kutatások szerint a marihuána fogyasztása valóban súlyosbíthatja a szkizofrénia tüneteit, és kiválthatja új "epizódot", de nem a marihuána okozza a szkizofréniát (az utóbbi évtizedekben a marihuána fogyasztásának ugrásszerű terjedéséhez képest a szkizofrénia előfordulása enyhe csökkenést mutat[9]).
A kannabisznak az autóvezetésre gyakorolt hatásait illetően a tudományos kutatások megállapították, hogy bár nem veszélytelen a kannabisz hatása alatt a volán mellé ülni, ez a drog sokkal kisebb kockázatot jelent a közúti balesetokozás szempontjából, mint az alkohol, mely a balesetek egyik fő oka[10]. Az Országos Kriminológiai Intézet közlekedési balesetekkel kapcsolatos vizsgálata szerint „a kábítószer szerepe a bűncselekményekben mind a tények, mind a közvélekedés alapján elenyésző”[11].
A kannabisz THC-tartalmát illetően valóban enyhe növekedés mutatható ki Európában. Ez a növekedés a házilag termesztett növényekre jellemző, Hollandia kivételével az európai országokban továbbra is az importált, és a korábbival megegyező 6-8%-os THC-tartalmú kannabisz kapható[12]. Egyes kutatók szerint a megnövekedett hatóanyag tartalom sem feltétlenül vezet nagyobb károkhoz, sőt. Gyakorlatilag lehetetlen a kannabiszt halálosan túladagolni, még háromszoros THC tartalom esetén is. A megnövekedett potencia lehetőséget ad arra, hogy a kívánt hatást kevesebb mennyiséggel érjék el, ezzel pedig kevesebb egészségi kár is keletkezne (mivel kevesebb kátrány és más égéstermék kerülne a tüdőbe. [13])
A kannabisz betiltását Amerikában sokkal kevésbé a valódi közegészségügyi szempontok indokolták, mint az olcsó kender elleni gazdasági lobbi, és az afro-amerikaiakkal szemben táplált rasszizmus. A szervezett bűnözést és illegális drogkereskedelmet éppen a tiltás eredményezi, aminek tökéletes példáját láthatjuk az amerikai szesztilalom esetében.
A cikk állításával ellentétben, a „döntéshozókra nyomást gyakorolni kívánó csoportok” soha nem állították, hogy a kannabisz veszélytelen. Ezek a civil szervezetek a drog-jelenség emberséges és hatékony kezeléséért léptek fel. Legutóbb, a Polgári Engedelmességi Mozgalom kapcsán 56 kábítószer-jelenséggel napi szinten foglalkozó szakember is kiállt a dekriminalizáció szükségessége mellett[14].
Semmilyen tudományos bizonyíték nincs amellett, hogy a büntetőjogi eljárásnak elrettentő hatása lenne azokra a fiatalokra, akik illegális szerekkel próbálkoznak, ugyanakkor nyilvánvaló bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a problémás fogyasztók üldözése nemhogy megakadályozza, hanem elősegíti marginalizációjukat és stigmatizációjukat és csökkenti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz további sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
1054 Budapest, Víg utca 28. 3. em. 1.
tel/ fax: (36) 1 279-2236, (36) 1 279-0755
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
[2] Marihuana Myths: Marihuana Facts, Zimmer and Morgan, The Lindesmith Center, 888 Seventh Avenue, NY, NY 10106, 1997
[4] Jessor, R. et al., “Psychosocial Correalates of Marihuana Use and Problem Drinking in a National Sample of Adolescence,” American Journal of Public Health 70: 604-13 (1980); Brook, J.S. et al., “Stability of Personality During Adolescence and its Relationship to Stage of Drug Use,” Genetic, Social,and General Psychology 111: 317-30 (1985); Block, J. et al., Longitudinally foretelling Drug Usage in Adolescence: Early Childhood Personality and Environment Precursors,” Child Development 59: 336-55 (1988); Kandel, D.B. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” General Archives of Psychiatry 53: 71-80 (1996); Kandel, D.B. and Logan, J.A., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood: I. Periods of Risk for Initiation, Contunued Use and Discontinuation,” American Journal of Public Health 74: 660-66 (1984); Hawkins, J.D. et al., “Risk and Protective Factors for Alohol and Other Drug Problems in Adolescence and Early Adulthood: Implications for Substance Abuse Prevention,” Psychological Bulletin 112: 64-105 (1992).
[5] Shedler, J. and Block, J., “Adolescent Drug Use and Psychosocial Health,” American Psychologist 45: 612-30 (1990); Block et al (1988).
[6] Johnson, V., “A Longitudinal Assessment of Predominant Patterns of Drug Use Among Adolescence and Young Adults,” pp. 173-82 in Chesher, G. et al. (eds), Marijuana: An International Research Report, Canberra: Australian Government Publishing Service (1988); Yamaguchi, K. and Kandel, D.P., “Patterns of Drug Use from Adolescence to Young Adulthood III: Predictors of Progression,” American Journal of Public Health 74: 673-81 (1974); Jessor, R., “Roblems Drinking and the Dimensions of Involvement with Drugs,” American Journal of Public Health 73: 543-52 (1983); Kandel, D.P. and Yamaguchi, K., “From Beer to Crack: Developmental Patterns of Drug Involvement,” American Journal of Public Health 83: 851-55 (1993); Kandel, D.P. and Davies, M., “High School Students Who Use Crack and Other Drugs,” Archives of General Psychiatry 53: 71-80 (1996).
[8] Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
[9] Macleod J, Oakes R, Copello A, Crome I, Egger M, Hickman M, Oppenkowski T, Stokes-Lampard H, Davey Smith G. (2004) Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies. Lancet. 2004 Május 15;363(9421):1579-88.
[11] Irk Ferenc (1999) Bűnözés és balesetek, különös tekintettel a fiatalokra, Országos Kriminológiai Intézet
[12] EMCDDA (2004) Éves jelentés, 2004: A kábítószer-probléma az Európai Unióban és Norvégiában (90. oldal)
[14] Szakemberek a drogfogyasztók mozgalma mellett NOL • Népszabadság Online • 2005. április 20.