Gyakran halljuk a médiában, hogy a marihuána miatt kezelésre szoruló emberek száma egyre növekszik. De vajon valóban mindenki kezelésre szorul, aki a drogambulanciákon jelentkezik?
WHO: a metadon létfontosságú gyógyszer
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) idén márciusban felvette a létfontosságú gyógyszerek listájára a metadont, egy olyan opiát-származékot, amely alkalmas a drogabúzus hosszú távú kezelésére.
Peru: legális koka-termesztés
Peru egyik tartományában, Cuzcóban a jövőben legálisan termeszthetik az őslakosok az általuk szentnek tartott koka-cserjét.
Tények 2005. június 14. Meghalt egy drogos testvérpár (az általunk 2005. június 28.-án elküldött levél)
Tisztelt Tények Szerkesztőség,
Meghalt egy drogos testvérpár (2005. június 15. Tények) című műsorukban a tragikus eset kapcsán a metadon fenntartó kezelést hatástalan eljárásnak mutatták be.
A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája, jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.
Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.
A műsorban elhangzott állítás, miszerint „kevés a hely a kórházakban, a kezelés ideje alatt csak a legkritikusabb napokat töltik bent a drogbetegek, egyébként többnyire otthon tartózkodnak” ugyancsak félrevezető. A kórházi bennfekvéses ellátás során az ópiát helyett metadont (Magyarországon egy depridol nevű, metadon tartalmú tablettát) adnak, amelynek mennyiségét fokozatosan csökkentik a szermentességig. A rövid detoxikációs kezelés általában két hétig, maximum harminc napig tart, mely idő alatt a személy kórházban tartózkodik. Hosszú távú detoxikációnál szintén a szermentesség elérése a cél, de egytől hat hónapig is eltarthat míg a metadon adagot nullára csökkentik. Ebben az esetben a kezdeti időszakon kívül nincs szükség kórházi bennfekvésre.
A fenntartó metadon kezelés lényege pedig éppen az, hogy akiknél a szermentesség belátható időn belül nem érhető el, a szükséges ópiát adagjukat orvosilag ellenőrzött körülmények között kapják meg (akár életük végéig), ezzel életvitelükben, egészségi és lelki állapotukban jelentős javulás érhető el, újra képessé válnak tanulásra és munkavállalásra, nem követnek el beszerzési bűncselekményeket és nem fenyegetik őket az intravénás szerhasználattal járó fertőzések vagy a túladagolás veszélye sem.
Ma még a politika és a szakma részéről sincs olyan mértékű támogatottsága a metadon szubsztitúciónak, mint amilyet megérdemelne, ezért ebben a légkörben kifejezetten káros hatású, ha a témát alkalomadtán felkapó sajtó elhallgatja a fenntartó metadon-kezelés hatékonyságát és a hatás kedvéért felnagyítja az előnyök mellett jócskán eltörpülő negatívumokat.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Index 2005. június 14. Meghalt egy drogfüggő testvérpár Budapesten (az általunk 2005. január 28.-án elküldött levél)
Tisztelt Index Szerkesztőség,
Meghalt egy drogfüggő testvérpár Budapesten (2005. június 14. Index) című cikkükben a tragikus hír kommentárjaként a metadon feketepiacáról és a fenntartó metadonkezelésben részesülő ópiáthasználók másodlagos szerhasználatáról írnak, a kezelés hatástalanságát sugallva.
A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája, jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.
Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.
Ma még a politika és a szakma részéről sincs olyan mértékű támogatottsága a metadon szubsztitúciónak, mint amilyet megérdemelne, ezért ebben a légkörben kifejezetten káros hatású, ha a témát alkalomadtán felkapó sajtó elhallgatja a fenntartó metadon-kezelés hatékonyságát és a hatás kedvéért felnagyítja az előnyök mellett jócskán eltörpülő negatívumokat.
Ugyanez vonatkozik a másodlagos szerhasználat kérdésére is. Az Európai Unióban a szubsztitúciós kezelésbe vont kliensek 30-70%-a használ másodlagos szereket, leginkább benzodiazepin származékokat. Ennek ellenére továbbra is az elsődleges szer, a heroin használatával járó ártalmak csökkentése (beszerzési bűnözés megszüntetése, vér útján terjedő fertőzések megelőzése, túladagolásos halál csökkentése, társadalmi reintegráció, bio-pszicho-szociális állapotjavulás és költséghatékonyság) tekintetében bizonyítottan hatékony eszköz a fenntartó metadon kezelés.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Magyar Nemzet Online 2005. június 14. Budapesti testvérpár a kábítószer újabb áldozata (az általunk 2005. június 28.-án elküldöt
Tisztelt Magyar Nemzet Online Szerkesztőség,
Budapesti testvérpár a kábítószer újabb áldozata (2005. június 14. MNO) című cikkükben a a tragikus hír kommentárjaként a metadon feketepiacáról és a fenntartó metadonkezelésben részesülő ópiáthasználók másodlagos szerhasználatáról írnak, a kezelés hatástalanságát sugallva.
A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája, jelenleg a leggyakrabban és legnagyobb sikerrel alkalmazott eljárás az intravénás droghasználók lelki és testi egészségének valamint szociális állapotának javítására, a kábítószer-használat ártalmainak csökkentésére.
Az európai és a magyar drogstratégia is prioritásként jelöli meg a metadon szélesebb körű elérhetőségét, ennek ellenére hazánkban a hivatalosan regisztrált és kezelésbe vont ópiát használók aránya (6-10%) még mindig messze alulmúlja az Uniós átlagot (50%), de még a környező országokét is (Szlovéniában 24% vagy Csehországban 19%). A nemzetközi példák is azt mutatják, hogy a metadon feketepiaca gyakorlatilag megszűnik, ha elegendő ambulancia (vagy háziorvos) áll rendelkezésre, ahol orvosi felügyelet mellett legálisan lehet a gyógyszerhez hozzájutni. A feketepiac felszámolásának lehetősége tehát a metadon kezelés elérhetőségének szélesítésében rejlik.
Ma még a politika és a szakma részéről sincs olyan mértékű támogatottsága a metadon szubsztitúciónak, mint amilyet megérdemelne, ezért ebben a légkörben kifejezetten káros hatású, ha a témát alkalomadtán felkapó sajtó elhallgatja a fenntartó metadon-kezelés hatékonyságát és a hatás kedvéért felnagyítja az előnyök mellett jócskán eltörpülő negatívumokat.
Ugyanez vonatkozik a másodlagos szerhasználat kérdésére is. Az Európai Unióban a szubsztitúciós kezelésbe vont kliensek 30-70%-a használ másodlagos szereket, leginkább benzodiazepin származékokat. Ennek ellenére továbbra is az elsődleges szer, a heroin használatával járó ártalmak csökkentése (beszerzési bűnözés megszüntetése, vér útján terjedő fertőzések megelőzése, túladagolásos halál csökkentése, társadalmi reintegráció, bio-pszicho-szociális állapotjavulás és költséghatékonyság) tekintetében bizonyítottan hatékony eszköz a fenntartó metadon kezelés.
Ezt az olvasói levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
2004. civil szervezete a TASZ
2005. június 15-én adták át a NIOK Alapítvány által létrehozott civil díjakat. A 2004 -es Év Civil Szervezete Díjat megosztva kapta a TASZ és a Védegylet.
Metadon a magyar sajtóban
Az utóbbi hetekben egy túladagolásos tragédia okán a fenntartó metadon-kezelést a sajtó olyan fényben tüntette fel, amely nem tükrözi hűen a valós helyzetet, felnagyítja a negatívumokat és meg sem említi a kezelési forma eredményességét. A metadon szubsztitúció a problémás ópiát-használók bizonyítottan hatékony kezelési formája, ugyanakkor Magyarországon még mindig félreértések és előítéletek társulnak hozzá.
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005.június 15 Teaház helyett roncsoló drog (idézetek)
"Jó buli manapság már szinte elképzelhetetlen drog nélkül. Hol vannak már a régi ötórai teaházak, amikor a fiúk felkérték a lányokat a táncra, majd kéz a kézben sétáltak egyet a nyáresti melegben? A legtöbb házibuliban már nemcsak alkohollal kínálják a vendégeket, de illik elszívni egy jó kis spanglit is. Nem kötelező csak éppen a vagányság egyik ismérve főképp a tizenéves korosztály körében.
…
komoly konfliktusok.
A szer például erősen roncsolja a spermiumok állagát, csakúgy mint a tüdőt és a pénztárcát. Arról hogy ez utóbbit valójában mennyire, csak tőlünk nyugatabbra készült felmérés. Nálunk kizárólag a közvetlen költségek ismertek, ezek is csak hozzávetőlegesen. Ide tartoznak az ellátás, az utazás, a gyógyszerek költségei.
A valódi, pénzben nem kifejezhető kiadások hosszabb távon jelentkeznek. Ha a fiatalember kimarad az iskolából, szociális helyzete is más lesz, mintha diplomával a zsebében kezdene önálló életet. A családban komoly konfliktusok keletkeznek, és ezek az ellentétek sokszor csak pszichológus segítségével oldódnak, ami szintén pénzbe kerül.
Károk és hiányok
Egy drogos dolgozó kevésbé hatékonyan végzi munkáját, kevesebb hasznot hajt önmagának, ami szintén hiányként jelentkezik. Ha munkája nincs, akkor könnyen a bűnözés eszközeivel próbál pénzt szerezni, amivel ugyancsak felbecsülhetetlen károkat okoz úgy önmagának mint a társadalomnak. Ma Magyarországon a kábítószerrel való visszaélés büntetendő bűncselekmény. A razziák során a hatóság sokszor „csak” fogyasztókkal találkozik. Az ő esetükben nem alkalmazzák a törvény teljes szigorát, hanem lehetőséget biztosítanak arra, hogy gyógyító, vagy felvilágosító-prevenciós szolgáltatásban vegyenek részt, s mentesüljenek a büntetés alól.
Elterelés 48 ezerért
A gyógyító vagy nevelő intézkedések célja az, hogy az illegális kábítószer-élvezőt ne szigeteljék el a társadalomtól, hanem hozzáértő szakemberek segítségével, életvezetési tanácsadással a megfelelő útra „tereljék”. De mennyibe is kerül az elterelés? Egy alkalom kettőezer forintba, de az illetőnek tizenkét alkalommal hat hónapon keresztül kell együttműködnie a szakemberrel, ami negyvennyolcezer forintot jelent. Ezt az Ifjúsági és Sportminisztérium finanszírozza.
…
A gyógyítás és gondozás a társadalombiztosítás által finanszírozott tevékenység. Az ezt végző egészségügyi intézményeknek szerződésük van az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral.
Azok az alkalmi vagy rendszeres szerhasználók, akiknél függőség nem igazolható, és pszichés állapotuk más kezelést nem tesz indokolttá, megelőző felvilágosító szolgáltatásban részesülnek. E mögött a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet áll, amelynek nagyon is szükségszerű fenntartása évente több százmillió forintba kerül az államnak. "
XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. Drogmegelőzési Program (a Drogriporter levele)
Tisztelt Szerkesztőség,
Tóth Kovács Krisztina Drogmegelőzési program című írásában (XIV. kerületi Helyi Téma, 2005. június 8. II. évfolyam, 22.szám) rendkívül sematikus sztereotíp és torz képet fest a droghasználókról, a társadalom számára felesleges munkaképtelen „élőhalottnak” írja le őket. A drogfogyasztók ilyen módon való bemutatása nem segíti a prevenciót, de tovább erősíti a drogfogyasztókkal szemben táplált alaptalan előítéleteket.
A statisztikai adatok szerint Magyarországon az illegális kábítószerek fogyasztóinak legnagyobb hányada alkalmi, vagy úgynevezett rekreációs (tehát bizonyos szórakozásokhoz kötötten) droghasználó, elenyésző hányaduk válik rendszeres fogyasztóvá (1). Magyarországon a legelterjedtebb illegális drog a marihuána, a tudományos kutatások szerint a rendszeres fogyasztók nagy része húszas évei végére felhagy marihuána-fogyasztási szokásaival (2).
Nem igaz az sem hogy a drogfogyasztók munkaképtelenek lennének. A tudományos tanulmányok egyöntetűen azt találták, hogy a marihuána-használók a nem használókhoz hasonló vagy azokénál magasabb béreket keresnek (3).
A marihuána-fogyasztók a többiekéhez hasonló jegyeket kapnak a főiskolán (4).
A marihuána-használó és nem-használó fiatalok egyenlő mértékben vesznek részt sport- és más iskolán kívüli tevékenységekben,(5) s ugyanolyan hangsúlyt fektetnek a teljesítményre és sikerre (6).
A középiskolás diákok esetében az erős marihuána-használat összefügg a rossz teljesítménnyel, ugyanakkor ez a probléma már a fogyasztás előtt is fellépett náluk. A rossztanulók, vagy a beilleszkedési zavarral küzdők többet használnak marihuánát, de nem a marihuána szívásától válnak rossz tanulóvá vagy deviánssá (7,4).
A kábítószer-jelenség Magyarországon is az egyik leginkább előítéletekkel és tévinformációkkal terhelt terület, ugyanakkor a hiteles információk beszerzése nem lehetetlen feladat. Az eligazodást segítheti ha a drogkérdésben megnyilvánuló újságíró tanulmányozza a 2004-es Jelentést a magyarországi kábítószerhelyzetről, a marihuánával kapcsolatosan pedig a Nemzeti Drogmegelőzési Intézet gondozásában megjelent „Earleywine: Marihuána, a Tudomány Álláspontja” című könyvet érdemes forgatni.
Ezt a levelet a Társaság a Szabadságjogokért drogpolitikai weboldalának a www.drogriporter.hu-nak Médiamonitor programja részeként kapták. A Médiamonitor program célja, hogy figyelje és olvasói levelek segítségével tudományos alapokon nyugvó tényekkel korrigálja a sajtóban megjelent, legális és illegális drogokkal kapcsolatos tévedéseket és pontatlan információkat. A cikk kritikája felkerült a honlapunkra, melyet ezúttal szeretném szíves figyelmükbe ajánlani.
Munkájukhoz sok sikert kívánva,
Takács István Gábor
Pszichológus
Társaság a Szabadságjogokért
Médiamonitor Program
Budapest, 1114, Eszék u. 8/b.,
tel./fax:+36-1-209-00-46
www.drogriporter.hu
takacsistvan@tasz.hu
Források:
(2) Hall W. and Solowij N. (1998) Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16
(3) Kandel, D.B. and Davies, M., “Labor Force Experiences of a National Sample of Young Adult Men,” Youth and Society 21: 411-45 (1990); Register, C.A. and Williams, D.R., “Labor Market Effects of Marijuana and Cocaine Use Among Young Men,” Industrial and Labor Relations Review 45: 435-51 (1992); Kaestner, R., “The Effect of Drug Use on the Wages of Young Adults,” Journal of Labor Economics 9: 381-412 (1991); Kaestner, R., “New Estimates of the Effect of Marijuana and Cocaine Use on Wages,” Industrial and Labor Relations Review 47: 454-70 (1994); Gill, A.M. and Michaels, R.J., “Does Drug Use Lower Wages?,” Industrial and Labor Relations Review 45: 419-34 (1992); Sickels, R. and Taubman, P., “Who Uses Illegal Drugs?,” American Economic Review 81: 248-51 (1991); Kandel, D. et al., “The Impact of Drug Use on Earnings: A Life-Span Perspective,” Social Forces 74: 243-70 (1995).
(4) Mitch Earleywine: Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004.
(5) Walters, P.A., “Drug Use and Life-Style Among 500 College Undergraduates,” Archives of General Psychiatry 26: 92-96 (1972); Pope, H.H. et al., “Drug Use and Life-Style among College Undergraduates: Nine Years Later,” Archives of Genera
(6) Hogan, R. et al., “Personality Correlates of Undergraduate Marijuana Use,” Journal of Consulting and Clinical Psychology 35: 58/63 (1970); Brill, N.Q. et al., “Personality Factors in Marijuana Use: A Preliminary Report,” Archives of General Psychiatry 24: 163-65 (1971); Miranne, A.C., “Marijuana Use and Achivement Orientations of College Students,” Journal of Health and Social Behavior 20: 194-99 (1979); Hochman, J.S. and Brill, N.Q.,
