Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
2025–26 fordulóján Csehország három, egymástól eltérő jogi megoldással alakítja át drogpolitikáját: 2026-tól részlegesen legalizálja a kis mennyiségű kannabisz-termesztést, szabályozott keretek közé tereli a kratom piacát, és Európában elsőként engedélyezi a pszilocibin orvosi alkalmazását.
Elgondolkodtam, milyen furcsa jószág is az együttérzés és a társadalmi szolidaritás. Szűkösen mérik idehaza. Különösen, ha a társadalom margóján élő embercsoportokról van szó. És az életkorral ez is egyre csökken.
Ott vannak például a kórházakban hagyott csecsemők. Na ahhoz már szív- és lélektelen genyának kell lenni, hogy az ember ne érezzen velük együtt. A legtöbb embernek elszorul a szíve, ha csak rájuk gondol.
Aztán ott vannak a gyermekotthonok lakói. A szolidaritás még itt is valamennyire kitart: a legtöbb embert felháborítja, ha azt hallja, hogy borzasztó körülmények között...
„Tudom csak én szívtam kólát itthon / Nyugalom van a gyerekeknek tartom a titkot” – így indul a szám, aminek a refrénjét kiabálják a tinik Curtisszel együtt a Puskás Akadémia karácsonyi ünnepségén: “Pezsgők, kaviár, k…vák/ Nem elég egy nő mindegyiket szúrnám”
Azzal a Curtisszel, aki nemrég telehaknizta az ország középiskoláit, mint az Orbán-kormány egyfajta hivatalos droprevenciós (!) nagykövete. Szalay-Bobrovniczky Vince, a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára megbízásából (akit egyébként ittas vezetésen...
Történelmi elnöki rendeletet írt alá csütörtökön Trump elnök – Amerika egy lépéssel újra közelebb került a szövetségi szintű kannabisz-legalizációhoz!
Az elnök a kannabiszt a legveszélyesebb drogok I. jegyzékéről áthelyeztette a III. jegyzékre. Ami jóval kevésbé szigorú és az orvosi használatot is elismeri. Ezenkívül kibővítette a kannabidiol (CBD, ez a kannabisz növény nem pszichoaktív, de görcsoldó, antipszichotikus hatásokkal rendelkező hatóanyaga) legális hozzáférhetőségét is.
Orbán Viktor Trump amerikai elnök legnagyobb rajongói közé tartozik – és amit különösen dicsér...
Ha ma valaki a függőségről beszél, szinte biztos, hogy előbb-utóbb kimondja a szót: dopamin. Könyvek, podcastok, TED-előadások és prevenciós kampányok sorolják, hogyan élünk egy „dopaminkorszakban”, ahol az agy jutalmazó rendszere túlterhelődik a drogoktól, az alkoholtól, a közösségi médiától, a pornótól, az online vásárlástól. Anna Lembke nagy hatású könyve, a Dopamine Nation (magyarul: Dopamin korszak) pontosan erre az érzésre tapint rá: mintha a modern világ egy állandó dopamin-infúzió lenne, amely lassan, de biztosan függővé tesz bennünket.
Ez a magyarázat izgalmas, gondolatébresztő...
Vajon miért téves kizárólag a túl sok dopaminra visszavezetni a függőséget, vagy „dopamin detoxnak” tartani a felépülést? A dopaminnak kétségkívül fontos szerepe van a függőség kialakulásában, de az utóbbi évtizedek kutatásai sok korábbi elképzelés újragondolását tették szükségessé.
A minap a Tilos Rádión beszélgettem Strényi Verával, aki a Kuckó Önkéntes Program alapítója. A program a gyermekotthonokban élő gyermekeknek próbál segíteni adományok gyűjtésével, szervezésével és önkéntes munkával. Hihetlen nő – hihetetlen energiákkal és tennivágyással.
Én is nagyon sokat írtam az elmúlt években a „gyermekvédelem” áldatlan helyzetéről Magyarországon – a rendszer nem egyszerűen ezer sebtől vérzik, de leginkább az összeomlás állapotában van. Ezt eddig is tudtam. Sorra hullanak ki a csontvázak a szekrényekből, rengeteg abúzus és bántalmazás...
Ma reggel olvasom, hogy a Medián szerint történelmi mélyponton van a kormánypárt támogatottsága a fiatalok körében (40 év alatt 14% ). Gratulálok Horváth Laci drogbiztosnak, ő is derekasan kivette a részét ebből a szép eredményből! ❤ Csak így tovább! Remélem még sok csodafegyver van a kormány tarsolyában, klubok és zenészek elleni razziákkal, vallásos könnyűzene programmal, pálinkagőzös demagógiával, eltusolt gyermekabúzus-ügyekkel, digitális boomer kommandókkal, genZ-fikázó Bayerzsolttal. Ma már látszik: semmi sincs, amivel jobban meg lehet szólítani a fiatal szavazót. Hülyére kell...
A Belső Családrendszer (IFS) modellje szerint a függőség nem erkölcsi kudarc és nem pusztán biológiai zavar, hanem egy túlterhelt belső rendszer kétségbeesett kísérlete az érzelmi túlfeszültség elkerülésére.
Mi, hogy Tánc a Szabadságért? Meg istentelen techno? Hogy a nyugati imperialisták röhögjenek a markukba? Még mit nem! Vallásos könnyűzene – ez kell a magyar fiatalnak!
Egyébként erről nekem a South Park egyik emlékezetes epizódja (Christian Hard Rock) jut eszembe, amikor Cartman keresztény rock zenekart alakít Hit+1 néven, és a szerelmes dalokban a „Baby” szót mindenhol „Jézusra” cseréli ki, csak hogy egy csomó pénzt keressen meg díjat kapjon…
Ez a „vallásos könnyűzene” projekt nem csak azokat zavarja, akik nem hisznek semmiben. De...
