Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Ram Dass, a Harvard pszichológia professzorából lett spirituális tanító írja, hogy egyetlen olyan ázsiai jógival, guruval, buddhista tanítóval sem találkozott, akinek ne lett volna valamilyen neurózisa, valami lelki zavara.
Hiába hiszik sokan azt, hogy a „megvilágosodott” emberek egyszerűen csak megszabadulnak ezektől, mint valami kinőtt ruhától. Nem. Annyi változik, írja Ram Dass, hogy az egykori félelmetes szörnyekből, amelyek egykor önpusztító gondolatok örvényét indították el, és totális kontrollt követeltek maguknak – ezentúl apró vacak kis szörnyecskék...
Nemrég meghallgattam egy rádióadást arról, hogyan kell lebeszélni a fesztiválozó fiatalokat a droghasználatról. Arról volt szó, hogyan nevelheti a gyerekét a szülő arra, hogy mondjon nemet, ha felkínálnak neki egy spanglit. Mint mondták, el kell neki magyarázni, hogy milyen „veszélyes a kábítószer,” hiszen míg „az alkohol 40 év alatt épít le, a kábítószer másfél hónap alatt is leépíthet”.
Nos, a szándék bizonyára jó, és ezek az üzenetek kétségtelenül népszerűek lehetnek olyan szülők körében, akik tele vannak (részben jogos) aggodalommal és félelemmel, amikor a...
A hétvégén egy családias minifesztiválon jártam: egy nagyobb baráti társasággal a természetben, sok beszélgetés, zene és tánc. Bár sokan a hasonló rendezvényeket a huszonévesekkel kötik össze, de megfigyeltem, hogy a szüleim generációjával ellentétben az én generációmban sokkal többen vagyunk, akik még negyvenes éveinkben is szeretünk hasonló, korábban az „ifjúsági” jelzővel ellátott fesztiválokra járni.
Vajon ez a generációnk éretlenségének a jele? Hogy képtelenek vagyunk felnőni? Én ezt nem gondolnám. Ha végignézem azokat az embereket, akik ott voltak, nagyon vegyes képet...
Csögyam Trungpa, (az egyébként ellentmondásokkal teli) tibeti tanító (rinpocse) Amerikában felfedezte, hogy a fogyasztói társadalom materializmusa mindent áthat. Nem egyszerűen csak abban nyilvánul meg, hogy az emberek különféle anyagi javak iránt lelkesednek olyan vallásos lelkesedéssel, mint egykor a középkorban a szentek ereklyéi iránt. Hogy irigykedve sóvárognak egy olyan élet után, amelyben minden érzéki kívánságuk azonnal teljesül.
De felfedezte azt is, hogy a nyugati ember számára a spiritualitás – a szellemi fejlődés, gyarapodás – is a materialista vágybeteljesítés...
Ismeritek a Hat hattyú meséjét a Grimm testvérektől?
Dióhéjban: a király feleségül vesz egy gonosz boszorkát. A mostoha a király korábbi házasságból származó 6 fiára varázsinget dob, ami hattyúvá változtatja őket. A hetedik gyermek, a királylány megmenekül. Csak úgy tudja feloldani az átkot, ha 6 évig nem szólal meg és nem is mosolyog – és csillagvirágból varrt hat inget ad a fivéreinek. Így is tesz, hat éven keresztül senkihez egy szót sem szól. Közben beleszeret egy másik király a néma lányba és feleségül veszi. De a lány szerencsétlenségére a király anyja is egy gonosz...
64 évvel ezelőtt a mai napon, 1960. július 16-án a képen látható fekete diákok beléptek a Greenville Megyei Közkönyvtárba, csendben leültek az asztalokhoz, és elkezdtek könyveket, újságokat olvasni. Hogy mi ebben a rendkívüli? Manapság nem lenne benne semmi. Mégis, a könyvtáros azonnal hívta a rendőrséget.
Mert bizony, vannak olyan korok, amikor az olvasás is forradalmi tett. A közkönyvtár ugyanis valójában elég szűken értelmezte a „köz”-t: csak a fehér amerikaiakat értette alatta. A feketéknek nem szabadott belépni a szegregált könyvtárba.
A rendőrség előállította a...
A pszichológusok projekciónak (kivetítés) hívják azt a folyamatot, aminek során az ember a saját lelkének egy belső, nem tudatos részét kivetíti egy másik emberre. A szó a latin nyelvből ered: pro jacere – előrevet, előredob. A projekció soha nem szándékos tevékenység – ahogy Jung írja, „soha nem megteszik, hanem megtörténik”. Ez egy védekező mechanizmus: az ember a saját megtagadott részeit vetíti ki a külső világra, így azokkal mint a külső világ fenyegetéseivel harcolhat anélkül, hogy szembenézne velük saját magában.
James Hollis jungiánus pszichológus a...
„A lehető legkevesebb időt töltsd üléssel; ne higgy egy ötletnek sem, ami nem a szabad levegőn, szabad mozgás közben született – amelyben az izmok összjátéka ne mutatkozna meg,” írta Nietzsche. „Minden előítélet a zsigerekből ered. Mozdulatlanul ülni (mint korábban már megmondtam) – az igazi bűn a Szentlélek ellen.”
Nietzsche szenvedélyesen szeretett gyalogolni, vándorolni – ma úgy mondanánk, túrázni. A „túrázás” kifejezés persze nem mindig adja vissza azt, amiről Nietzsche beszélt. A túrázás – sport. Eljutni A-ból B-be egy...
Megvan az érzés, amikor kapsz kilenc elismerést, és csak egy bírálatot – de te képes vagy azon az egy bírálaton kattogni, miközben a kilenc elismerés alig hagy maradandó nyomot maga után?
Legközelebb, ha ilyet tapasztalsz, figyeld meg jobban az érzelmi reakciódat!
Ha aránytalanul elkeserít és elszomorít a kritika, akkor nagy eséllyel egyáltalán nem a kritikára, és főleg nem annak a tartalmára reagálsz. Nem is a jelenre – hanem a múltra. A kritika megpendített a lelkedben egy olyan húrt, ami szinte várja, sóvárogja az alkalmat, hogy megszólaltassa a saját...
Ram Dass, avagy Richard Alpert amerikai pszichológus professzorból vált Indiában spirituális tanítóvá. Ő volt az, aki a 60-as években a Harvard Egyetemen a híres LSD-kísérleteket folytatta Timothy Leary-vel. Korábbi életében, szépreményű akadémiai kutatóként, a behaviorista pszichológia fénykorában legfeljebb egyetlen vallása volt: a rideg statisztikai módszertan. Szignifikáns vagy sem, mekkora a hatásnagyság és a konfidencia intervallum: ezek a kérdések foglalkoztatták. Ami ezen felül vagyon, azt legfeljebb elnéző de kételkedő mosollyal fogadta.
Amikor kollégája, Timothy Leary először...
