Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Tavaly márciusban Bécsben filmeztünk a helyi addiktológiai ellátórendszerről (Suchthilfe Wien). Hát mint mondjak: fényévekkel le vagyunk maradva itt Magyarországon. És nem csak abban, hogy az állam ott összehasonlíthatatlanul stabilabb és fenntarthatóbb támogatást nyújt az ellátórendszernek (kb. évi 50 millió euró), ami elég a kb. 400 munkatárs fizetésére. Vagy hogy ott egy addiktológiai szervezetnek a képen látható több emeletes épülete (Jedmayer) lehet, miközben nálunk örülhetünk, ha jut néhány szoba. Hanem a szemléletben is. Egyrészt ez a szemlélet integrált: összehangoltan, ugyanannak a...
Tegnap telt házzal zajlott a Dürer Kertben a Pszichedelikumok tündöklése, bukása és feltámadása című rendezvény, ahol Szummer Csaba professzor vezette be a közönsége a pszichedelikumok kutatásának kezdeteibe és első aranykorába, majd én tartottam előadást a pszichedelikus kutatások mai reneszánszáról. Én személy szerint órákig el tudok beszélni erről, hihetetlenül izgalmas és gazdag témának tartom: a tudomány, a spiritualitás, a társadalmi konfliktusok, a mentális egészség, a trauma-feldolgozás termékeny találkozási pontjainak egyike. Köszönjük Lipták Noéminek a szervezést!
Egyben arról...
Bevallom, tévedtem.
Tévedtem, mert azt hittem, hogy a józan ész, vagy valamiféle következetesség maradéka még pislákol a fideszes törvénygyárban és van benne némi képesség az önkorrekcióra. De nem volt igazam. Ez a gépezet nem csak teljesen elszabadult hajóágyúként működik. Ráadásul zéró-koherenciát képvisel és hülyét csinál saját magából és a jogalkotásból.
A klubok bezárásával kapcsolatos rendeleti csiki-csukiról van szó. Próbálom nektek rekonstruálni az eseményeket.
Kezdődött azzal, hogy novemberben hoztak egy rendeletet, a háborús vészhelyzetre (muhaha) hivatkozva, a parlament...
Nehéz az élet. Külösen így télen, ebben a nagy hidegben.
A NER közeli gazdagok például már félve veszik fel a márkásabb ruháikat, nehogy szó érje őket – kesergett a múltkor Hajdú Péter a tévében. A műsor előtt még az öt és félmillió forintos Rolexet is levette a kezéről, hogy ne mutassa a kamera. Szerénység, nertársak!
Szörnyű lehet így élni. Folyamatos fenyegetettségben. Mindig csak áskálódnak ellened, mert luxusban jársz. Mi, átlagos halandók, ezt el sem tudjuk képzelni.
Mint ahogy bizonyára nem tudják elképzelni ezt azok a nyomorgók sem, akiket most a viskóikban fagyhalál...
Biztos sokan ismeritek ezt az archív fotót a Fidesz egykori gyűléséről. A „kóla” szó akkor még nem volt áthallásos – ma már sokan a kokainra asszociálnak. És a luxusjachtokon, luxusklubokban kokót szippantó nerencekre.
Maga a szlogen ettől függetlenül is működik, még ma is: egy olyan országot akarunk, ahol a törvény nem nagyvállalatokat, meg nem döbrögiket véd, hanem minket. Embereket, akik próbálunk különösebb vagyon és hatalom nélkül, tisztességes munkából megélni, és fenntartani a családjainkat.
Ha belegondolunk, hogy Magyarország 16 éve egyeduralkodó pártjának...
Egy fiatal iráni lány, aki az ajatollah arcképével gyújtja meg a cigarettáját.
Egy idős iráni nő, aki még véres szájjal is azt kiabálja: „nem félek” – miután az arcára irányzott lövedékkel próbálták elhallgattatni.
Sokan kérdezik tőlem:
„Nem félsz?”
Úgy értik: nem félek-e kritizálni, lázadni, ellenállni. Itt, Magyarországon.
Az igazság az, hogy amikor ezekre a nőkre nézek, egyenesen elszégyellem magam. Milyen gyáva vagyok hozzájuk képest.
Mit kockáztatunk mi itt ahhoz képest, amivel egy iráni ellenállónak kell szembenéznie?
Főleg, ha nő.
Persze hogy félnek ők is.
A...
„Just say no” – csak mondj nemet. Ez volt a Reagan-korszak híres drogellenes kampány-szlogenje. Ami mind a mai napig visszhangzik a zéró-tolerancia drogpolitikában.
„Meg kell tanítani a gyerekeket, hogyan mondjanak nemet a drogokra” – ez a gondolat áll a középpontjában. És akkor nem lesz probléma. Az ezen a koncepción alapuló drogprevenciós programok, mint például a D.A.R.E. (Drug Abuse Resistance Education) a 80-as években élték a virágkorukat. És egy valamit biztosan megtanultunk belőlük. Azt, hogy nem működnek.
Miért nem működnek?
Egyrészt azért...
Hazudnék, ha azt állítanám, hogy kellő mértékben megmerítkeztem Tarr Béla filmrendező életművében ahhoz, hogy értékelő elemző írást tegyek róla közzé. Sőt, még csak azok közé sem tartozom, akik végignézték a Sátántangót egy ültő helyükben (részleteket igen). Személyesen már csak élete végén találkoztam vele, amikor a Pride nyitóünnepségén abban a megtiszteltetésben volt részem, hogy közvetlenül utána szólhattam az összegyűltekhez.
Bevallom, fiatalabb éveimben beskatulyáztam őt is azon „köldöknézős magyar filmművészek” közé, akik kidolgoztak egy pár száz ember számára élvezhető...
Érdekes egy világban élünk, felebarátaim. Egy olyan világot teremtettünk, ahol semmi sem az, aminek látszik. Ahol kilúgozódott az érték, a jelentés mindenből. Ahol biztosan nem ott találod meg, amit keresel, ahol lennie kellene.
Ott van például az egészségügyi ellátórendszer. Ne értsetek félre: én tényleg hálás vagyok a modern orvostudományért. Rengeteg betegséget, járványt sikerült visszaszorítani a segítségével. De valahogy azt is nehéz tagadni, hogy közben egy olyan indusztriális rendszert sikerült kiépíteni, ahol nagyítóval sem lehet megtalálni a valódi egész-séget. Ami több, mint a...
Semmi nincs, ami jobban leleplezi Trump totális képmutatását a drogellenes háborúval kapcsolatban, mint az a kettős mérce, amit a venezuelai és a volt hondurasi elnökkel kapcsolatban tanúsított.
Arról mindenki hallott, hogy Maduro venezuelai elnököt drogkereskedelem vádja miatt elrabolták és lecsukta a szövetségi drogellenes hivatal (DEA). Azt azonban kevesebben tudják, hogy eközben Trump elnöki amnesztiában részesítette Juan Orlando Hernándezt, Honduras volt elnökét, akit korábban amerikai bíróság 45 év (!) börtönre ítélt azért, mert a választási kampány során több millió dolláros...
