Hírek

Tisztelt Gózon Ákos,

Szerkesztői levelével (Élet és Tudomány, 2005. január 7.) kapcsolatban a következő megjegyzéseket szeretném tenni.
Az Alkotmánybíróság döntése a tudomány szempontjából valóban figyelemre méltó. A döntés indoklása ugyanis tudománytalan, a kábítószer fogyasztókról és az addikcióról szóló megállapításaik tudományosan megalapozatlanok. A drogfogyasztókról és a drogokról alkotott, az indoklásban megjelenő kép differenciálatlan, sematikus és sztereotíp, a kábítószer-használat előfordulásának, társadalmi és egyéni kockázatainak és egészségkárosító hatásainak (különösen a legális szerekkel párhuzamba állított) megítélése téves.
A tudományosság kritériuma egy döntés meghozatalakor a hiteles források és szakértők véleményének használata. Az AB döntés indoklása egyetlen, a kábítószerekkel és a kábítószer-fogyasztás jellemzőivel kapcsolatos hivatkozást sem tartalmaz. Egyedül a döntést helytelenítő Kukorelli István alkotmánybíró különvéleményében találunk tudományos hivatkozást, ennek tartalma pedig a döntéssel ellentétes vélemény alátámasztására szolgál. A döntés indoklásának megírása során nem kérdezték meg az illetékes minisztériumot, a téma szakértőit, vagy a szakma képviselőit, akik a nyilvánosságra hozatal után közös nyilatkozatban tiltakoztak a döntés ellen.
A társadalomtudományi kutatások eredményei, a szakértők véleménye, a parlamenti bizottságok és a nemzetközi szervezetek jelentései mind azt a tényt támasztják alá, hogy a kábítószer-fogyasztás kriminalizálása és a büntetések szigorítása nem hatékony, sőt, több kárt okoz, mint használna. A kábítószer-jelenség kezelésének hatékony eszköze a prevenció, az ártalomcsökkentés és a gyógyítás. A gyógyítás és ártalomcsökkentés működik. A prohibíció nem. Ez nem egy liberális kisebbség álláspontja csupán: legutóbb az Európai Parlament jelentése is a tiltás kudarcát ismerte be, és az ártalomcsökkentő módszerek szélesebb elterjesztését indítványozta.(1)
A „liberálisabb törvénykezés mellett állást foglalók” érveik alátámasztására nem csak „régebbi” eredményeket használnak fel. Továbbá nem a publikáció dátuma, hanem annak tartalma a mérvadó. A legnevesebb hazai és külföldi szaklapokban a mai napig megjelenő, valódi, élő embereket vizsgáló tanulmányok nem találtak jelentős különbséget a kannabiszt rendszeresen, alkalmanként és soha nem használók kognitív hanyatlásának mértékében (2). 2003-ban a Nemzetközi Neuropszichológiai Társaság folyóiratában publikált tanulmány szerint a hosszú távú és rendszeres kannabisz-használók és a kannabiszt egyáltalán nem használók között ez idáig nem sikerült alapvető eltéréseket kimutatni a neurokognitív funkciók terén. (3) A Lancet-ben 2004-ben publikált metaanalízis eredménye szerint a kutatások a mai napig nem igazolták a kannabisz-használat és a pszicho-szociális ártalmak közötti oksági kapcsolat létét (4). Az Ön által hivatkozott Freund Tamás és munkatársai egereken végzett, illetve in vitro kutatási eredményei alapján nem lehet releváns és messzemenő társadalmi, pszichológiai következtetéseket levonni a marihuána-fogyasztás következményeire nézve. Bár Freund Tamás ezt a logikai manővert mégis megtette, úgy tűnik nem hajlandó felvállalni a következményeit: Nem reagál az előadásával kapcsolatos kritikákra (5), elzárkózik a tudományos vita elől.
Az Alkotmánybíróság döntése a tudomány szempontjából inkább elszomorító, mintsem örvendetes. Remélhetőleg a tudomány és a szakértelem a jövőben nagyobb hangsúlyt kap majd az ekkora súlyú döntések meghozatalakor. Kívánok lapuknak a jövőben sok sikert, tudományos objektivitást és elfogulatlanságot.
Üdvözlettel,
Név

foglalkozás

város"

Forrás:
(1) Az Európai Parlament ajánlása a Tanácshoz és az Európai Tanácshoz a kábítószer elleni küzdelemmel kapcsolatos európai stratégiáról (2005–2012) (2004/2221(INI))

(2) Constantine G. Lyketsos et al., „Cannabis Use and Cognitive Decline in Persons under 65 Years of Age,” American Journal of Epidemiology 149 (1999): 794-800.

(3) Igor Grant et al., „ Non-Acute (Residual) Neurocognitive Effects of Cannabis Use: A Meta-Analytic Study,” Journal of the International Neuropsychological Society 9 (2003): 685.

(4) „Psychological and social sequelae of cannabis and other illicit drug use by young people: a systematic review of longitudinal, general population studies,” Lancet 2004; 363: 1579-88.

(5) Sárosi P. (2004) Hullámtörés helyett (Ami Freund Tamás előadásából kimaradt), Magyar Narancs XVI/51-52, 2004. december 16.

„Tisztelt szerkesztőség!

A Fanny újságban megjelent (Se könnyű, se kemény, 2005. január 13) ismeretlen szerző által írt (!) cikkükkel kapcsolatban a következő megjegyzéseket tenném:

Az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban súlyos valótlanságot állít a cikk.

Az elterelés intézménye (vagyis megelőző-felvilágosító vagy gyógyító kezelés a büntetés helyett) továbbra is életben van. Az AB többek között az „együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad” kitételt semmisítette meg, melynek értelmében (az áldatlan helyzet májusig esedékes Parlament általi rendezéséig) nem választhatják az elterelést a kábítószert együtt fogyasztók, továbbá nem elterelhető például az a 16 éves gimnazista, aki ingyen, csekély mennyiségű kábítószert közös fogyasztás céljából társának átad (ha például iskola mellett vagy kollégiumban teszi, öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat), és nem elterelhető az a 18 és fél éves fiatal, aki 17 és fél éves társával együtt fogyaszt, vagy részére csekély mennyiségű drogot ingyen felkínál vagy átad (szintén öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat).

Szintén tévesen állítja a cikk, hogy a középiskolások 70%-as kipróbált már valamilyen drogot. Ez nem igaz. A legújabb felmérések szerint 2003-ban a budapesti 8-9-10 évfolyamon tanuló (14-16 éves) fiatalok 24,7 %-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott drogot. (1)

Országos felmérés 2002-ből van, eszerint a 9. és a 11. évfolyamos diákok 21,5%-a használt már életében valamilyen tiltott drogot vagy inhalánst. (2)

A cikk szerint, „A marihuána okozta átmeneti feldobottságérzetért később többszörös árat fizetnek a drogfogyasztók”. Ezzel a soha meg nem erősített, de számos esetben megcáfolt „kapudrog elméletet” idézi a szerző. Javaslom a cikk szerzőjének, ha ebben a témában szeretné hitelesen tájékoztatni az olvasókat, mélyedjen el a szakirodalomban:

Számos hiteles tanulmányban és összefoglalóban lehet olvasni arról, hogy nincsenek meggyőző bizonyítékok arra nézve, hogy a marihuána oksági kapcsolatban állna a későbbi illegális drogok abúzusával (6)(7)(8) illetve hogy a kannabisz fogyasztása komoly egészségügyi problémákkal járna az egyén és a társadalom számára. (3)(4)(5)

Az olvasók tájékoztatása a kábítószerekről és potenciális veszélyeikről fontos feladat. Ugyanakkor az olvasónak joga van hiteles információhoz jutni. A téves, megalapozatlan és torzító adatok közlésével éppen ellenkező hatást lehet elérni. Nem segíti elő a valós tényeken alapuló döntéshozást, a sztereotípiák és előítéletek fennmaradnak, akik pedig kipróbálják a kábítószereket és ellenkező tapasztalatokat szereznek, nem fogják komolyan venni a valós veszélyekre irányuló figyelmeztetéseket sem.

Üdvözlettel,

Név

Foglalkozás

Város”

Forrás:

1 Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről Új fejlemények, trendek és részletes információk (2004). NDI, Drog Fókuszpont, Budapest

2 Paksi Borbála (2003) A kábítószer-fogyasztás elterjedtsége – Epidemiológiai helyzetkép, Jelentés a Magyarországi kábítószerhelyzetről 2003, GYISM

3 Advisory Council on the Misuse of Drugs. The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971, (UK Government) Home Office, March 2002.

4 Anon (editorial). Dangerous habits. Lancet 1998;352:1565.

5 Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-­16

6 Janet E. Joy, Stanley J. Watson, Jr., and John A Benson, Jr., "Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base," Division of Neuroscience and Behavioral Research, Institute of Medicine (Washington, DC: National Academy Press, 1999).

7 Earleywine (2002): Marihuána – a tudomány álláspontja. EDGE 2000-NDI Kiadó, Budapest, 2004

8 House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)

"A szomszédom néhány újságcikket is megmutatott a fiúnak. Olyanokat, melyekből kiderül: a marihuána füstjének rákkeltő anyagtartalma hetven százalékkal nagyobb, mint a dohányé. Fogyasztói körében kiugróan magas a rosszindulatú daganatban szenvedők száma. nincsenek jobb helyzetben azok sem, akik a diszkódrogok rabságában élnek. Az extasy és a speed észrevétlenül roncsolja a szervezetet, és a függőség egy-két szem után is kialakulhat. ugye milyen rémisztő? Mennyivel nagyobb dicsőség legyőzni az effajta kihívást, mint vagányul belemenni a szörnyű játékba! Az jutott még eszembe: ha gondoljátok, nézzétek meg a Hair nevű musicalt. Tanulságos lesz. Vigyázzatok magatokra!"

„Tisztelt Balogh Mária,
A Szabad Föld 2004. november 26.-ai számában írt cikkére szeretnék reagálni. A gyermekek kábítószer fogyasztásának megelőzése nagyon fontos feladat, ezért méltányolandó az Ön törekvése az ifjak felvilágosítására. Ugyanakkor a prevenció csak akkor lehet sikeres, ha igazat mondunk a gyerekeknek, hamis adatokkal, túlzó és megalapozatlan kijelentésekkel jószándékunk ellenére éppen az ellenkező hatást fogjuk elérni. Az Ön levelében több félrevezető és megalapozatlan állítás is szerepel.
Az orvosnak titoktartási kötelezettsége van betege felé, tehát nem értesítheti a rendőrséget ha tudomására jut, hogy betege kábítószert fogyasztott. Ha azt állítjuk a gyerekeknek hogy ilyenkor az orvos értesíti a rendőrséget, azt kockáztatjuk, hogy rosszullét esetén nem hívják ki a mentőt, alaptalanul attól tartva hogy a rendőrség is megjelenik.
A marihuána és a dohányzás rákkeltő hatásának összehasonlítása azért is nehéz, mert jelentős eltérések vannak mind a cigaretta márkák, mind pedig az egyénileg elkészített füves cigaretták között. Ha mégis megpróbálkozunk az összehasonlítással, azt mondhatjuk, hogy egy cigarettához képest a marihuánás cigaretta négyszer annyi kátrányt tartalmazhat, de még egy napi szinten használó marihuána szívó is sokkal kevesebbet fogyaszt belőle, mint egy cigarettázó ember. A felmérések szerint ráadásul a marihuánát napi szinten fogyasztóknak is mindössze 15%-a marad rendszeres fogyasztó húszas évei végére, a dohányzást viszont sokkal nehezebb abbahagyni, és az általa okozott légúti megbetegedések hazánkban is vezető halálokot jelentenek. Ha a marihuána használatának kockázatairól szeretné tájékoztatni az ifjúságot, úgy, hogy annak hasznát is vehetik, a következőket érdemes kihangsúlyozni: a marihuána által okozott egyik legnagyobb veszély az, hogy miután bűncselekmény, az ember ellen eljárást indít a rendőrség ha nála találja. Ha kannabisz hatása alatt vezet autót valaki,  megnő a közlekedési baleset okozásának veszélye, ez pedig hatványozottan igaz ha alkoholt is fogyaszt az illető. A kannabisz hosszan tartó és rendszeres fogyasztása légzőszerv rendszeri megbetegedés kockázatát hordozza magában, különösen, ha dohányzunk is hozzá. A rendszeres és évekig tartó használat egyfajta függőség kialakulásának kockázatával jár. A kannabisz hosszan tartó fogyasztásának kognitív károsodást okozó hatásáról szóló eredmények ellentmondásosak, de az ilyen irányú hatás elképzelhető.
Az Ecstasy és speed egyszeri vagy kétszeri kipróbálása nem vezet automatikusan függőséghez. Sokkal többen vannak akik kipróbálták a szereket, mint akik havi rendszeres használóvá váltak (speed esetében 5.8%, Ecstasynál 4.3% volt az aki havi használóvá vált, egy amerikai kutatás szerint). Az Ecstasy fizikai használata nem vezet fizikai függőséghez (a szer használatának jellemzője, hogy folyamatosan használva a keresett hatás eltűnik), de kényszeres használat kialakulhat. A speed használata függőséghez vezethet.
A szerek használatának veszélyeivel kapcsolatos túlzásokkal azt érjük el, hogy az ezeket kipróbáló emberek tapasztalatai mások lesznek, és a valós veszélyekkel kapcsolatos figyelmeztetéseket sem fogják komolyan venni. Az Ecstasyval kapcsolatban az olyan kockázatok hangsúlyozására van szükség, mint a szer illegalitása, a tabletták valós tartalmának kiszámíthatatlansága. Továbbá az hogy (a fogyasztás elterjedtségéhez képest nagyon alacsony számban, de) előfordult már halálos túlmelegedés Ecstasy fogyasztás után, tehát a folyadék megfelelő (nem túlzásba vitt, mert az is veszélyes lehet, hanem 2-4 pohár víz óránként) pótlása, a pihenés stb. nagyon fontos, és az hogy más szerekkel, például alkohollal együtt fogyasztva a kockázatok jelentősen megnőnek. Szintén megnövekedett kockázatot hordoznak magukban különböző betegségek is (szívbetegség, májprobléma, pszichiátriai zavarok, hyperthermia).
Speed esetében az illegalitásra, a függőség kialakulásának veszélyére, a túladagolás lehetőségére, az intravénás használat kockázataira (megnövekedett túladagolás veszély, fertőzések, HIV és Hepatitis fertőzés veszélye közös használat útján), a más drogokkal való keverés veszélyeire és a hosszan tartó használat pszichés és testi veszélyeire érdemes és kell felhívni a figyelmet.
Üdvözlettel,
Név
Cím”

Ha levelet írsz, légy szíves tudasd velünk is, hogy lássuk mennyire működik a program!

A marihuána és dohány összehasonlításával, illetve a marihuána egészségkárosító hatásaival kapcsolatos főbb tények:

„…a rendelkezésre álló orvosi bizonyítékok alapján, a kannabisznak kevés káros hatása van az egészségre, és a tiltásának vagy legalizációjának egyéb megfontolásokon kell alapulnia” , írja a neves orvosi folyóirat, a The Lancet egyik szerkesztői levelében.

Anon (editorial). Dangerous habits. Lancet 1998;352:1565.

„ A kannabisz gyakori fogyasztása nem jár komoly egészségügyi problémákkal az egyén és a társadalom számára”, vonja le a következtetést a kutatások áttekintése után az angol kábítószer visszaéléssel foglalkozó tanácsadó testület, az Advisory Council on the Misuse of Drugs

Advisory Council on the Misuse of Drugs. The classification of cannabis under the Misuse of Drugs Act 1971, (UK Government) Home Office, March 2002.

„ Amikor a kannabiszt szisztematikusan összehasonlítjuk más drogokkal az okozott károk tekintetében (halandóság, megbetegedés, toxicitás, addikciós potenciál és a bűnözéssel való kapcsolat), kevésbé ártalmas a társadalomra és az egyénre nézve, mint a többi illegális kábítószer, vagy az alkohol és dohány”, írja az angol Rendőrség Alapítvány (Police Foundation) alapos vizsgálatának (Az ún. Runciman Jelentés) következtetéseként

Drugs and the Law, Report of the Independent Inquiry into the Misuse of Dugs Act (1971): Chairman: Viscountess Runciman DBE, 1999. 7. fejezet 21.pont

Az eddigi kutatások alapján nincs meggyőző bizonyíték arról, hogy a marihuána rákot okozna az emberben, beleértve az általában dohányzáshoz kapcsolható rákokat is. Ugyanakkor a sejtes, genetikus és humán kutatások alapján feltételezhető hogy a marihuána jelentős rizikófaktor a légzőrendszeri rák kialakulásában, de ennek kimondásához még számos jól tervezett kutatás kivitelezésére van szükség. Megnehezíti a helyzetet, hogy a marihuánát szívók nagy része dohányt is fogyaszt, ezért nehéz elkülöníteni a két szer hatását.
A kannabisz fogyasztásának legelterjedtebb módja a szívás. A dohányzás (a füst belélegzésének) bármilyen formája egészségkárosító, ezért a kannabisz fogyasztása is, a dohányhoz hasonlóan a bronchitis, asztma és tüdőrák, valamint szív érrendszeri megbetegedések rizikóját hordozhatja magában. A kannabiszban ráadásul bizonyos karcinogének magasabb koncentrációban fordulnak elő.
„Ugyanakkora súlyú cigarettát alapul véve, a marihuána szívók tüdejébe körülbelül négyszer annyi kátrány kerülhet, mint a cigarettát szívókéba. A különbség leginkább a szűrési (a marihuánás cigarettának leggyakrabban nincs filtere) és inhalációs technika (nagyobb erővel, mélyebbre szívják és több ideig tartják lenn a füstöt, mint a cigaretta esetében) különbségeiből adódik. Ugyanakkor a rekreációs célra fogyasztott marihuánás cigarettát legtöbbször nem tömik meg olyan szorosan mint a dohányból készült cigarettát, és az elszívható mennyiség körülbelül a fele a cigarettáénak.

Marijuana and Medicine: Assessing the Science Base (1999) Institute of Medicine

Az Action on Smoking and Health (ASH) brit civil szervezet szerint viszont az ilyen jellegű összehasonlításokkal különösen óvatosnak kell lenni, Megnehezíti az összehasonlítást az is, hogy a különböző cigaretták között is jelentős (akár kilencszeres)  különbség van a  kátránytartalomban.

Cannabis and tobacco: responding to claims made by the British Lung Foundation and related news coverage (2002) Action on Smoking and Health

Továbbá számos tényezőt kell még figyelembe venni, mely csökkenti a kannabisz potenciális veszélyességét: a legtöbb csak kannabiszt használó sokkal kevesebbet szív egy nap, mint a cigarettát fogyasztók, legtöbbjük pedig harmincas évei előtt felhagy a marihuána fogyasztásával. A dohányzás keltette legnagyobb kockázat pedig éppen a hosszú távú használatban rejlik, a dohány tartalmú cigarettát letenni sokkal nehezebb, mint a marihuánás cigarettát. Azok közül akik valaha napi marihuána használók voltak, mindössze 15%-volt az, aki az is maradt húszas évei végén, írja az angol Lordok Háza egyik jelentése.

House of Lords Committee on Science and Technology, Ninth Report Session 1997-98, Cannabis, the scientific and medical evidence. November 1998. (4.31)

A kannabisz potenciájának (THC tatalmának) megnövekedése az utóbbi években a kannabisz fogyasztás potenciális légúti megbetegedést okozó kockázatát nem hogy növelné, hanem éppen hogy csökkenti (ugyanazon hatás eléréséhez kevesebbet kell belőle elfogyasztani, így kevesebb füstöt is lélegez be a fogyasztó)

A marihuána fogyasztásának is léteznek ártalomcsökkentő változatai. Van technika a kevesebb papírral való sodrásra, és létezik egy vaporiser nevű szerkezet, mely forró levegő segítségével úgy szabadítja fel a növény THC- tartalmát, hogy közben füst nem keletkezik, és nem jut a tüdőbe.

A különböző szerek kockázatával kapcsolatos félrevezető és leegyszerűsítő összehasonlítások, és a kannabisz „erősségéről” szóló adatok félreértelmezése nem segítenek sem az emberek informálásában és oktatásában, sem pedig a megelőzésben.

A hosszan tartó mértéktelen kannabisz használat lehetséges egészségkárosító hatásairól a fent említett cikkekben olvashatunk, nagyon jó összefoglalóját adja a témának a Lancet cikke is:

Hall W. and Solowij N. Adverse effects of cannabis, Lancet 1998; 352:1611-16

Egyéb linkek:
Journal of Clinical Pharmacology 42 (11 supplement), November 2002 (abstracts)

Az Ecstasy és speed észrevétlenül roncsolja a szervezetet és a függőség egy két szem kialakulása után is kialakulhat, írja a cikk szerzője.

Az Ecstasy nem okoz fizikai függőséget (kényszeres használati minta kialakulhat, de a szer tulajdonsága hogy hosszan tartó használat után a hatása megszűnik, és csak a szer fogyasztásának szüneteltetésével lehet újra hasonló hatást elérni), a speed viszont okozhat, de egyik sem egy két szem elfogyasztása után. Az amerikai SAMSHA jelentése szerint azok közül akik valaha próbáltak amfetamint, 5.8% használta később legalább havonta egyszer. Az Ecstasy esetében ez 4.3%, a dohány esetében 37.0%, az alkoholéban 60.3%.

National Survey on Drug Use and Health, SAMHSA 2003

www.dancesafe.org