Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Mi az iboga/ibogain?
A Tabernanthe iboga egy közép-afrikai növény. Másfél-két méter magasra növő bokor, sárgás-rózsaszínes virágokkal, melyek édes gyümölccsé érnek – ezek viszont nem tartalmaznak tudatmódosító szert. Ezzel szemben a növény gyökere tudatmódosító hatásairól ismert. Fő pszichoaktív hatóanyaga az ún. ibogain, de emellett még 11 másik iboga alkaloidát is tartalmaz (pl. ibogalin, ibogamin stb.). Ezekről kevesebbet tudunk, de a kutatók feltételezik, hogy ezek is befolyásolják az emberi szervezet működését és gyógyító hatásuk lehet.
„Korszakok váltva váltják egymást az ezeréves magyar társadalomban,” írta Ady Endre. „De valami újra ismétlődik. A lázadás a betű ellen.”
Persze ezt „a lázadást a betű ellen” nem szó szerint kell érteni, hiszen ez a bizonyos lázadás, amiről Ady beszélt, már Ady korában is elsősorban betűvel folyt a betű ellen. Becsmérelték, gúnyolták eleget a korabeli sajtóban. Ami Ady számára a „betű” – az több a leírt, nyomtatott, képernyőre bepötyögött betűnél. Ady betűje nem más, mint maga a szellem. A művelődésre, a kreativitásra, a...
Nehéz eleget kapni valamiből, ami majdnem működik – Vincent Felittinek ez a mondása járt a fejemben, miközben az 1,5 ezrelék című, alkohol-függőségről szóló közösségi színdarabot néztem az Örkényben.
Olyan szépen elképzeljük magunkat, miközben piálunk/betépünk. Olyannak, amilyennek lennünk kellene. Ha gátlásos vagy, akkor szociálisan simulékonynak. Ha népszerűtlen vagy, akkor népszerűnek. Ha enervált vagy, akkor energikusnak. Ha szorongós vagy, akkor nyugodtnak. A határ a csillagos ég – minden egyes betépés/lerészegedés Bábel tornya, aminek a csúcsa az ég felé tör.
És...
Megvan az Alice csodaországban című mesében az a rész, amikor Alice a nyúl üregében talál egy kis üvegcsét azzal a felirattal, hogy „igyál meg”? Alice megfogadja a tanácsot, és belekortyol az üvegcsébe, ami picire zsugorítja. Aztán talál egy sütit azzal a címkével, hogy „egyél meg” – és Alice szófogadóan megeszi, hogy óriásira növekedjen.
Nos, hát ez nagyjából a felelőtlen és agyatlan drogozás allegóriája is lehetne. És ez nem csak a fogyasztó felelőtlensége és tudatlansága miatt van így. Hanem azért is, mert az illegális drogpiac nagyjából úgy működik,...
„Megismerni magamat?” – írja Goethe. „Ha megismerném magam, akkor elszaladnék.”
A weimari mesternek ez a gúnyos mondása nagyjából kifejezte, amit én is gondoltam korábban arról a mondatról, ami Delphoiban az Apollón-szentély bejárata fölött díszelgett. Gnóthi szeautón – ismerd meg önmagad.
Mi a francnak ismerném meg magam?
Hiszen amit találok, az jobb esetben úgyis csupán kiábrándítana, rosszabb esetben megrémítene. Az ember gyarló és korlátolt lény. Minél többet tudunk meg róla, annál inkább látjuk ezt. Freud és követői bebizonyították, hogy a...
James Coan a Virginia Egyetem pszichológia professzora. Egy a poszt-traumás stresszel foglalkozó kutatásának résztvevője egy második világháborús veterán volt, aki különösen súlyos traumatikus élményeket élt át a háborúban. Nála figyelte meg azt a jelenséget, hogy a férfi egyedül nem volt képes ellazulni és megnyílni, de akkor igen, ha a felesége fogta a kezét. Vajon miként változtatja meg egy kézfogás az agyunk működését – fogalmazódott meg benne a kérdés. Elhatározta, hogy kivizsgálja ezt a jelenséget.
És a további kutatások megerősítették, hogy a kézfogás nem csak abban segít...
Tudtad, hogy bár Magyarországnak nincsen nemzeti alkohol- és drogstratégiája, de közben van nemzeti horgász-stratégiája? Bizony így van: Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiának hívják, 190 oldalas komoly dokumentum, és 2030-ig fogalmaz meg célokat a horgász-turizmus fejlesztéséről. És azt kitaláljátok, mennyit különítettek el a megvalósítására? 24 milliárd forintot. Évente olyan 4-5 milliárdot. Pöpec, nem?
Tudjátok nincs nekem bajom a horgászással. Én magam is voltam gyerekkoromban horgász-táborban. Gondom legfeljebb a prioritásokkal van. Bárhonnan is közelítem, de nem tudom másként,...
Az ember eleinte azt képzeli, hogy az teszi erőssé, ha képes ragaszkodni dolgokhoz. Minden ellenkező erő, minden ellenséges szándék ellenére is képes elérni azt, amit akar. Ha kell, keresztültörve az akadályokon. Ha kell, akár letaposva más embereket. Átgázolva mindenen, feláldozva mindent a Cél érdekében. És aztán ragaszkodik ahhoz, amit megszerzett.
De az igazi erő nem ez. Hanem az, ha képes elengedni azt, amihez ragaszkodott.
Egy buddhista történet szerint egy nagy tanító egyszer ajándékba kapott egy gyönyörű, míves vázát. Nagyon tetszett neki, a lakhelye közepébe állította, és...
Hogy a buddhizmus valójában vallás vagy gyakorlatias életfilozófia – erről ma is vitatkoznak. Mindenesetre amennyiben a Buddha tanításait tanulmányozzuk, alapvetően mindig ugyanazon központi törekvéshez jutunk el: miként lehet kioltani a szenvedést és miként lehet tartós elégedettségben élni. Én úgy látom, hogy ez a lényeg – a szellemek, a szertartások, a túlvilági dimenziók, a lélekvándorlás és a többi csak körítés, ami nélkül is lehet értékelni a lényeget. Lehet ezzel persze nem egyetérteni. De én alapvetően a Dalai Láma tanácsát követem ebben: „ne azért tanulmányozd a...
Vajon mennyi a sok? Hányszor lehet pszichedelikumokat használni? Úgy, hogy az ember kimaxolja az élmény pozitív oldalát, miközben minimalizálja az ártalmak kockázatát?
Sokszor sokan kérdezik ezt. Nehéz kérdés – nincs rá univerzális válasz.
Ha a rendőrséget kérdezed, a válasz valószínűleg az: ne drogozz, mert meghalsz! És a lakosság jelentős része is azt gondolja, hogy csakis a teljes zéró-tolerancia lehet a megfelelő üzenet. De hát az emberek már csak olyanok, hogy nem mindig fogadják meg az ilyen típusú tanácsokat…
A másik szélsőség: akik felelőtlenül tolnak magukba...
