Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Nem értik. Nem akarják érteni.
„Amikor lovagol az ellenzék a Bese Gergely-ügyön,” mondja Semjén Zsolt, „[hogy] homoszexuális partikra járt, hát bocsánat, de a Momentum nem ezt akarja? Nem azt kellene mondania a Momentumnak Bese Gergőnek, hogy Welcome to the club?”
Hiába írták meg ezren ezerféleképpen, hogy Besével nem az volt a baj, hogy a saját neméhez vonzódik, hanem az, hogy eközben véres szájjal a saját sorstársai ellen uszított. Nem ment át az üzenet.
És akkor ott a kalocsai érsek, Bábel Balázs:
„A papok is korunk gyermekei egy pánszexuális...
Mit tehetünk, ha megbántottunk, feldühítettünk valakit, aki fontos nekünk, és szeretnénk jóvátenni? Mindannyiunkkal előfordul. Emberi dolog.
Thich Nhat Hanh, a vietnámi buddhista tanító készített egy öt pontból álló „békeszerződést”, ha ilyen eset fordult elő a közösségben (szangha). Természetesen nem csak buddhisták számára tanulságos és alkalmazható, ezért itt is közlöm:
Én, aki a másikat megbántottam, kinyilvánítom, hogy
1. Tiszteletben tartom a másik ember érzéseit, nem gúnyolom ki, és hagyok elég időt neki, hogy megbékéljen.
2. Nem helyezem nyomás alá, hogy...
„Ne ítélj, hogy ne ítéltess!” – mondta Jézus.
És igaza volt. Az ítélkezés többnyire arról szól, hogy amíg a másik ember szemében piszkáljuk a szálkát, addig se kell foglalkozni a saját szemünkben a gerendával.
Magas erkölcsi lóról lenézni embereket a különféle vélt vagy valós bűneikért, egzotikus mást képezni belőlük, kirekeszteni, megbélyegezni őket, mint alacsonyabbrendű csoportot, miközben önelégülten igazoljuk saját tisztaságunkat, a „mi” és az „ők” lövészárkokba belekényelmesedni – ez az ítélkezés. Ezt valóban el kell...
Tegnap végre pontot tett a Fővárosi Közgyűlés a kormánypárt azon törekvésére, hogy megbuktassa a tavalyi év végén széleskörű civil részvétellel kialakított fővárosi drogstratégiát: a képviselők leszavazták Szentkirályi előterjesztését.
Egyre több addiktológiai konzultáns végez, ami alapvetően jó hír: a kereslet a szolgáltatásaikra még mindig messze nagyobb, mint a kínálat. Sokan köztük magánellátást nyitnak. De vajon hogyan lehet szavatolni a szakmai minőséget?
„Az orvosok azt mondják, hogy azon sebek a’ legveszedelmesebbek, mellyek befelé vérzenek,” írja Szalay László, magyar történész és politikus. 1849 után, a keserű emigráció éveiben. „Gondolom, hogy ollyas könnyek is vannak, mellyek befelé folynak, ’s elperzselik a lelket, pedig a’ szem száraz marad, sőt talán mosoly játszik az ajkakon.”
Néha eltűnődöm: vajon hányan járnak köztünk azok, akik befelé vérző sebeket hordoznak? Kívülről nem látszik: látszólag minden a legnagyobb rendben. Akár rádmosolyognak, ha előreengeded őket az ajtónál. Ha megkérdezed, hogy vannak:...
Carl Sagan csillagász neve bizonyára sokaknak ismerős – rengeteget tett a tudomány, és ezen belül is a csillagászat eredményeinek közérthető népszerűsítéséért. Nemrég ünnepelték születésének 90. évfordulóját az akadémiai világban. Érdekes egyvelegét találhatjuk meg benne a tudományos szkepszisnek és a természet csodáira gyermekien rácsodálkozó léleknek.
Azt talán kevesebben tudják, hogy ez utóbbi oldalának kibontakoztatásában jelentős szerepet játszott a kannabisz. Ezeket az élményeket ő maga is titkolta, hiszen a 20. század második felében az akadémiai karrierjével játszott az,...
Úgy érzem, hogy ég és föld választja el egymástól az elmélyült spiritualitást és az olcsó ezospiri bűvészkedést. És mégis, a kettőt sajnos gyakran összemossák.
Számomra a spiritualitás nem spiritizmus, asztrológia, okkultizmus, homeopátia, biorezonancia, vargagomba, kristályterápia és még ki tudja hányféle áltudományos sarlatánság. Ami mögött legtöbbször a hiszékenyek pénzlehúzása áll. Ezek távol állnak tőlem.
A spiritualitás olyan dolgokkal foglalkozik, amelyek gyakran túl vannak a tudományos megismerés keretein – ugyanakkor egyáltalán nem mondanak ellen a tudományos...
Mikortól számít problémásnak az ivás/szívás stb.? Mikortól számít függőségnek?
Ezek a kérdések sokakban felmerülnek. Sokan azt képzelik, hogy erre a kérdésre csupán a mennyiségi/gyakorisági számok alapján lehet válaszolni. „Ha csak ennyit iszok és csak ilyen gyakran, akkor az biztos nem függőség.”
Nos, nem így van. A függőséget nem lehet pusztán a fogyasztás mennyisége/gyakorisága alapján megállapítani. Ami igazán számít, hogy a fogyasztás milyen káros hatással van az ember életére. Tudja-e kontrollálni? Vannak-e társas problémái miatta? Kockázatot vállal-e érte?...
