Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
„Az Alaptörvény 15. módosításnak az a tétele, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, biológiailag, tudományosan egyszerűen nem igaz” – mondta Falus András akadémikus, genetikus, immunológus. Magyarul a mai napon a kormány egyoldalúan újraírja nem csak az alaptörvényt, de a tudományt is. Ezzel egyben ellentmond magának a gránitszilárdságúnak is, ami kimondja: „Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.” Pont.
Nos, nem ez az egyedüli módosítása az Alaptörvénynek, ami...
Újabb álmatlan éjszaka. A vezér nyugtalanul járkál fel-alá a Karmelita folyosóin. Nincs kedve hazamenni. A lakájok ajtóra tapasztott füllel lapítanak, senki se mer pisszenni. Rettegve hallgatják a parketta monoton nyikorgását. A király nem alhatik.
Van min gondolkodni: nem működik az eddigi recept. Hiába kavargatják, dagasztják a szart a finkelsteini laboratóriumokban. Hiába szondázzák hetente többször is a közvéleményt. Hiába teszteli Rogán a szovjet tanácsadó elvtársak halálos kompromat-fegyvereit. Ez az átkozott suhanc, ez a kígyó, akit kebelén melengetett, mielőtt belemart:...
A Terézvárosban áll egy bérház. Semmi különös, nem lóg ki a többi lepukkant pesti bérház közül.Állaga nem sokat változott száz év óta. Pedig különleges ez a ház. Az ember csak akkor szembesül ezzel, ha elolvassa rajta a táblát: „E házban lakott 1920-26-ig József Attila, a nagy proletárköltő”.
Az ember elgondolkodik: vajon az ország állapota mennyit változott 100 év óta? Természetesen sokat. Bizonyos szempontból. Más szempontból viszont keveset. Például a lakhatási szegénység ma is éppúgy az egyik legsúlyosabb probléma Budapesten, mint akkor a „lakásínség”. És...
Bár a magyarországi kormánypárti sajtó ezerszer elátkozta, sem az új kormánynak, sem a németek többségének esze ágában sincs visszavonni a tavaly bevezetett részleges legalizációt.
Az egyik kedvenc bibliai történetem Salamonról, Dávid fiáról szól. Aki, a Biblia szerint, igen kedves vala azÚr szemében. Ezért Isten megjelent az álmában, és így szólt: Kérj valamit, én megadom neked! Salamon nem azt kérte, mint amit nagyon sokan kérnének. Hosszú életet, gazdagságot, az ellenségei halálát. Hanem bölcsességet. Többet, mint a puszta tudást. Értelmet, képességet, hogy különbséget tegyen a jó és a rossz között. És lőn: azÚr bölcs és értelmes szívet adott neki. Ráadásul azt is megadta neki, amit nem kért: gazdagságot és dicsőséget.
Ez a történet nagyon megragadt bennem....
Több évtized kriminológiai kutatásainak nyilvánvaló következtetése, hogy a büntetési tételek szigora nem eredményes a bűncselekmények visszaszorításában. És ez a kábítószeres bűncselekmények esetében különösen igaz – a Drogriporter Tudástár elemzése a tudományos bizonyítékok tükrében.
A múltkor egy budapesti belvárosi játszótéren teljesen összeállt egy olyan multikulturális idill, amilyenért Lázár János Bécsbe jár rettegni. Nemzetközi társaság gyűlt össze. A tavaszi napsütésben egymás mellett játszottak a magyar, a fekete, az ortodox zsidó, a latin-amerikai és a roma szülők gyerekei. A babiloni nyelvzavar ellenére mégis mindenki tudta, hogy a másik szülő mit mond a gyerekének. Mert ő is éppen ezeket szokta mondani ugyanezekben a szituációkban. Ne vedd el, nézd milyen szép, add oda, gyere ide. És a kisgyerekes szülők valahogy egy rezignált mosolyból is megértik egymást,...
Őrültség, őrültség, de legalább van benne rendszer – mondják most egyes elemzők arról, ami legtöbbünknek egyszerű ámokfutásnak tűnik. Mármint az, amit az amerikai elnök művel a világgazdasággal. Mert a hívei mást látnak ebben, mint puszta pszichotikus ámokfutást. Kísérletet arra, hogy megállítsa az időt. Mintha erővel megpróbálná visszaforgatni a történelem kerekét. Vissza, egy idealizált múltba. Mondjuk az 50-es évekbe. Amikor még vígan füstöltek a gyárak kéményei Amerikában és Európában, mert az ipart még nem telepítették át Kínába. A fiúk a bányában és a gyárban melóztak, a...
Félelemben élünk.
Mindentől félünk, és annak az ellentététől is.
Félünk meghalni. Félünk élni.
Félünk a tegnaptól. Félünk a holnaptól.
Félünk a magánytól. Félünk a kapcsolattól.
Félünk dönteni. Félünk halogatni.
Félünk részt venni. Félünk kimaradni.
Félünk távozni. Félünk maradni.
Félünk a kudarctól. Félünk a sikertől.
Félünk a változástól. Félünk a tespedéstől.
A félelem beleivódott a sejtjeinkbe.
Megbénít bennünket: irányít és kontrollál minket.
Félünk beismerni, hogy milyen sokszor cselekszünk vagy nem cselekszünk félelemből.
Racionálisnak és logikusnak álcázzuk...
