Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
(A fb algoritmus figyelmébe: szexuális nevelésről szól a poszt!)
Az új oktatási miniszter meghallgatásán is szóba került a szexuális edukáció – avagy annak hiánya a magyar iskolákban. Szerencsére Lannert Judit kijelentette, hogy igenis az iskola, és nem csak a szülő felelőssége ez.
Szándékosan választottam egy ilyen „provokatív” képet: még akkor is, ha sok konzervatív szülő a szívéhez kap. Igen, azt gondolom, hogy ilyen részletességgel kellene elmagyarázni dolgokat. Mert a számok nem hazudnak és nagyon aggasztóak: folyamatosan romlik a nemi úton terjedő fertőzések...
Milyen kevesen voltunk, és milyen sokan maradtunk – sóhajtott fel a legenda szerint az ősz Garibaldi az olasz egyesítési mozgalom diadala után. Ez jut eszembe a közösségi médiát böngészve – rá kellett jönnöm, hogy itt már szinte mindenki is ellenálló és partizán volt az elmúlttizenhatévben. Fura érzés az is, amikor ki vagyok oktatva, ha kritizálni merem, akár óvatosan is, az új garnitúrát. Nos, elmondanám, hogy én az elmúlt 16 évben sem tettem lakatot a számra és ezután sem fogok. Kellő körültekintésre törekedve persze. Aki emiatt fog esetleg kikövetni, annak viszlát – aki...
Állítólag jogi káoszt okozott volna, ha hatályukat vesztik a háborús vészhelyzetre hivatkozva hozott rendeletek, ezért az új parlament egyik első döntésével törvény erőre emelte azokat. Köztük a klubbezáró rendelet is, ami lehetővé tette, hogy szórakozóhelyeket a rendőrség pusztán annak a gyanúnak a nyomán is bezárja, hogy ott kábítószer terjesztés folyt.
Nem mélyedtem el ezekben a rendeletekben, de készséggel elhiszem a jogtudós szakértőknek, hogy egy csomó olyan rendelet is volt közöttük, amik hiányában káosz alakult volna ki – azonban azt biztosan elmondhatom, hogy konkrétan...
Hogy egy ilyen kicsi parlamenti frakció ilyen gyorsan a megalakulása után ekkora hülyét csináljon magából, mint a Mi Hazánk – ez is történelmi tett volt.
Jegyezzük meg az arcát ezeknek a bohócoknak, akik képesek kivonulni, miközben éppen bejelentik egy gyermekekből álló kórus bevonulását. A védekezésük, hogy mindez a Tisza ármánya, még szánalmasabb, mint maga az exodus. Mint az óvodában, amikor Pistike leszedi Marika babájának a fejét, aztán még rá is tapos a biztonság kedvéért – és amikor az ovónéni számon kéri, ráfogja az egészet Marikára, hogy minek hagyta elől.
A...
Szinte már megsajnálta az ember ezt a szegény Sulyokot, ahogy bárgyún vigyorgott a székében, miközben leszedték róla a keresztvizet tegnap. Szinte. De aztán eszébe jut, hogy ha a választás másként alakul, akkor ugyanő már készítené a töltőtollat, hogy zéró alkotmányos aggállyal aláírjon egy sor jogkorlátozó törvényt.
Többek között az ellehetetlenítési törvényt, ami most – reméljük végleg – lekerült az Országgyűlés napirendjéről. És ami, ha elfogadják, halálos ítéletet jelentett volna egy sor civil szervezetre. Többek között az ezt az oldalt működtető Jogriporter Alapítványra...
Tele van a falam olyan posztokkal, kommentekkel, amelyek olyan emberektől származnak, akik egy évvel ezelőtt még kevés örömet találtak a közéletben, sőt, a magyarságukban is – és most eufórikusan posztolnak arról, hogy milyen jó magyarnak lenni.
Hát látod, Viktor, amit neked 16 év alatt sem sikerült összehozni – azt a leváltásoddal igen: a nemzeti oldalt. Liberálisok, konzervatívok, baloldaliak, jobboldaliak együtt ünneplik, hogy milyen jó magyarnak lenni. Nem indulatos üvöltözés a Kossuth téren, hanem önfeledt, örömteli táncolás.
Egyedül a nácik írták ki magukat a...
Hú, libabőr.
Szerintem gondolj bármit Magyar Péterről, de ez a beszéd be fog vonulni a történelembe.
Több volt ez, mint székfoglaló beszéd – vádbeszéd volt. De több volt ez, mint vádbeszéd: egyben engesztelő beszéd volt. Egy új nemzeti konszenzus megalapozása.
Engem személyesen is megszólított és megérintett, hogy bocsánatot kért a magyar állam nevében civilektől, tanároktól, újságíróktól, akiket meghurcoltak, kiirtandó rovarnak neveztek, amiért kritikát, vagy mert más véleményt fogalmaztak meg.
Ha belegondolok, hogy néhány hónapja még az emigráció rémképével néztem...
5824 nap.
Ennyi volt a NER. Emlékszem, amikor az új Orbán-kormányt beiktatták, az Orczy kertben ültünk haverokkal egy fröccs fölött. Én akkoriban úgy véltem, hogy egy ilyen kudarcos szoci kormányzás után nem fog ártani egy négyéves konzervatív ciklus: ilyen a demokratikus váltógazdaság. Egy barátom viszont azt hangoztatta, hogy tévedek és ezek le fogják rombolni a demokráciát abban a formában, ahogy ismertük.
Kinevettük, mint vészmadarat. Pedig neki lett igaza.
16 évet szívtunk – és a magyar nép 16 évig rángott csapdába esett légyként annak a félelemből és indulatokból szőtt...
Ian McKellen arcát mindenki ismeri – ha máshonnan nem, hát Gandalf arcaként. A valóságban is korunk egyik „bölcs öregje”, akire érdemes odafigyelni – ráadásul idős korára sem veszítette el a játékos humorát. A minap interjút adott a Guardian című lapnak, és az újságíró megkérdezte tőle: mi volt a legrosszabb tanács, amit valaha kapott az életben?
McKellen azt mondta, hogy egy másik színészóriástól, Alec Guinnesstől kapta a legrosszabb tanácsot, aki egy közös vacsora során azt javasolta neki, ne vegyen részt a Stonewall UK nevű, a szexuális és nemi kisebbségek...
Mégsem lesz miniszter a sógorból.
Meglepődtél? Annyi évet vesztegettünk el egy következmények nélküli országban, hogy meglepettséged nem meglepő. Pedig nincs ebben semmi különös, így megy ez egy normális demokráciában.
A következmények nélküli ország akkor kezd a következmények országává válni, amikor az emberek közösen, szabadon, negatív következmények nélkül kifejezhetik a véleményüket – de a véleményük kifejezésének lesz következménye a közéletben.
Hát akkor itt fogunk élni.
Szokj hozzá!
