Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Carl Gustav Jung szerint az emberi lélek árnyékot vet. És mindaz, amiről nem vagyunk hajlandók tudomást venni, amit nem hozunk elő a tudatosság fényére – az Árnyékunk.
„Az árnyék mindaz, ami nem szeretnél lenni,” írta.
Az elfogultságaink, az indulataink, a kicsinyességeink, a gyarlóságaink, irracionális hiedelmeink, kényelmes következetlenségeink: ezek mind az árnyékunk.
Sokan azt hiszik, hogy az Út mindannak a megtagadásán keresztül vezet, ami az árnyékban rejtőzik. Hogy úgy válhatunk tökéletessé, ha megtagadjuk a lelkünk eme Sátánját. Ha fogcsigorgatva...
A perfekcionizmus nem azt jelenti, hogy a tőled telhető legjobbat szeretnéd nyújtani. A perfekcionizmus arról szól, hogy ott legbelül úgy érzed, nem vagy elég jó.
És csakis úgy kerülheted el a megszégyenülést, a bántást, ha tökéletesen viselkedsz, tökéletesen teljesítesz. A perfekcionizmus arról szól, hogy görcsösen vágysz mások elismerésére. És nem, a perfekcionizmus nem tesz tökéletesebbé. Viszont megöli a kreativitást.Elég jó vagy. Elég vagy. Pont.
Az ember egész sokáig képes benne maradni olyan állapotokban, helyzetekben, amelyekben látszólag otthon van. De közben belül roppant magányosnak és szomorúnak tudja érezni magát. Akár egzisztenciális döntésekről van szó: munkahelyekről. Akár emberi kapcsolatokról. Amelyek kívülről nézve, insta-fotók alapján, tetszetősek és boldogok. De belül úgy vergődik bennük, mint a szárnyaszegett madár.
Nem merünk szabadulni – nem merünk kirepülni. Mert félünk. Megszédülünk a szabadság lehetőségétől. Elhisszük, hogy megéri lemondani róla, csak hogy tartozzunk valahová. Görcsösen...
A Buddha szerint a haragnak mézédes a csúcsa, de mérgező a gyökere. Vajon miért állította ezt? Emlékezz csak vissza a legutóbbi alkalomra, amikor haragos voltál. Ez nem éppen egy pozitív érzés – és mégis, találunk abban valami groteszk élvezetet, ahogy elképzeljük, miként vágnánk vissza, miként büntetnénk meg azt, akit felelősnek tartunk érte.
A saját magunk igaza fölött érzett önelégült eufória megmérgezi a lelkünket: vakká és érzéketlenné tesz bennünket más álláspontok, más igazságok iránt. Csak a saját sérelmünk számít.
És ha ez a harag-transzállapot kollektív őrületté...
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa 6 millióra büntette a Balázsék című műsort, amiért bekapcsoltak egy hallgatót egy amszterdami coffee shopból.
Áll a bál – hullanak a csontvázak a szekrényből. Nem kellett nagyon megpiszkálni azokat a szekrényeket, hogy elkezdjenek hullani belőlük azok a csontvázak. Elég volt kicsit megrázni őket hozzá, olyan borzasztó állapotban voltak. A gyermekvédelemnek nevezett rendszer eresztékei recsegnek-ropogna. És úgy néz ki, nem csak a köztársaság nélküli köztársasági elnököt fogják magukkal rántani.
A bicskei gyermekotthonból kipattant botrány mellett most éppen a békési gyermekotthon igazgatóját rúgták ki, míg az egyik beosztottját letartoztatta a rendőrség gyermekbántalmazás gyanújával....
Réka beszámol arról, milyen önismereti utazást tett a traumái középpontjába varázsgomba és az MDMA kombinációjával, ami az értékelése szerint terápiás értékkel bírt. Olvasóink írták rovatunk legújabb posztja következik!
Emlékszel, milyen volt, amikor valamit először csináltál? Sport, szex, drog – bármilyen élmény. Emlékszel a felfedezés izgalmára, amikor belevágtál egy új utazásba? Emlékszel a varázslatra, a csodára, amit gyermekként a leghétköznapibb jelenségek, dolgok észlelése is kiváltott belőled? A nyitott és kíváncsi elmére, amivel az új élmény felé fordultál?
A japán zen-buddhistáknak szavuk is van rá: shoshin (初心). A kezdő-elme.
Míg Nyugaton a szakértő-elme számít a kívánatos elérendő célnak, addig a Zen követői tudatosan törekszenek arra, hogy fenntartsák a kezdők elméjét és...
Amikor a kutyák egymásnak, vagy neked a hasukat mutatják, az többnyire a feltétlen bizalom jele: „megmutatom neked a legsérülékenyebb pontomat, mert tudom, nem élsz vissza vele és nem fogsz bántani.”
Hasonlóak vagyunk mi is, emberek. Csak éppen mi nem a hasunkat mutatjuk egymásnak a bizalom jeleként. Hanem merünk sérülékenynek mutatkozni: merünk beszélni arról, ami fáj. A gyengeségeinkről és gyarlóságainkról. És ez számunkra szociális szempontból éppen annyira kockázatos, mint az éles tépőfogakkal felszerelkezett ragadozók számára feltárni egymásnak a puha hasukat.
A mi...
„Nincs a világon se jó, se rossz: gondolkozás teszi azzá,” írta Shakespeare a Hamletben.
Az élet olyan, mint egy Tetris. Hullanak az egyenes, a T-formájú, az S-alakú és egyéb elemek, teljesen kiszámíthatatlan sorrendben. Önmagában egyik sem jó vagy rossz: egyszerűen csak kockák halmaza. Mégis, mi magunk, a saját várakozásainkon, ítéleteinken keresztül értékkel, minőséggel ruházzuk fel őket. Hiányt töltenek ki. Vagy akadályoznak egy vágyunk kielégítésében. Fájdalmat okoznak. Érzelmeket, gondolatokat társítunk hozzájuk.
„Bárcsak jönne már egy L-alakú!”
...
