Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Többen kérdeztétek, hogy mit tudok arról, mi várható most a drogpolitikában.
Nos, egyelőre még minden képlékeny – de az első jelek biztatóak.
Először is, a Tisza programjában külön foglalkozik a drogpolitikával. És ennek elkészítését civil szakemberekkel való egyeztetés előzte meg – már ez is óriási különbség bármivel szemben, amit az elmúlt 16 évben tapasztaltunk.
Maga a program sok szempontból tükrözi azt a konszenzus programot, amit a Drogriporter és a Magyar Addiktológiai Társaság által 2025. május 16-án rendezett konferencián fogadott el a szakma. Letette a garasát...
Megindult a helyezkedés a jobboldalon, és harmadvonalbeli fideszes politikusok meglátták a lehetőséget, hogy kiemelkedjenek. Az zűrispán asszony, Ferencz Orsolya is úgy érzi, hogy eljött az ő ideje, interjút adott a Telexnek. Írtak mások is erről (KARD, Jámbor András) – én egy más szempontot hozok be.
Orsolya szerint a probléma, hogy eluralkodott a nepotizmus, és „mindenhol szükség lenne a megalapozott szakmaiságra, és az egész szakma tisztában van a problémákkal”. Felelősségvállalásra szólítja fel azokat, akik a vereségről tehetnek.
No hát akkor itt, a felelősség és...
Annyit szónokoltak itt a nemzeti együttműködésről – és tudjátok mit? Csak összehozták a végén. Igaz, 16 évig tartott, de végül sikerült.
Sorra magukra haragítottak szinte minden szakmát, szinte minden társadalmi csoportot. Elvágták az értelmes párbeszéd, az értelmes jog- és érdekérvényesítés legális csatornáit. Szétromboltak közösségeket. Lojalitásra cserélték a szakértelmet. Bedarálták a médiát és lehazudták a csillagokat is az égről.
És végül íme, létrejött a valódi nemzeti együttműködés – ellenük. A NER leváltására. Irónikus, nem?
És ahogy nézed ezeket a...
Nahát, a közmédián Magyar Péter ment az élő műsorban? Milyen érdekes, a kampány alatt valahogy ez nem jutott eszükbe.
És hogy Szabó Bence százados ügyében az ügyészség pont véletlenül április 13-án kezd nyomozásba egy ellenzéki képviselő bejelentése nyomán? Valahogy most jutott el a szakmai mérleglésben idáig.
Azért ez mennyire gusztustalan, nem, gyerekek? Változik a politikai szél – ők meg hajolnak. Mentsük ami menthető alapon.
Hát nem, kedves nyaloncok! Ezt nem ússzátok meg ilyen könnyen. Nem felejtjük el azt a rengeteg kárt amit okoztatok a propagandátok...
Hihetetlen. Ti elhiszitek, hogy ez megtörtént?
Intenzív érzelmek dolgoznak bennünk. Én például reggel felébredve csillapíthatatlanul nevetni kezdtem – felszabadultan. De meditáció közben arra is rájöttem, hogy egy csomó szorongás is bennem maradt.
Még mindig ott van egy kellemetlen hang. Egy baljós sejtés. Amit az elmúlt 16 év hamis reményeiben való csalódásai ültettek el valahol nagyon mélyen. Ami még most is aktiválja a stresszhormonokat és kétséget ébreszt, hogy ezúttal tényleg felébredtünk-e ebből a rémálomból?
Eltölt minket hitetlenséggel: ez az ország tényleg lehet...
Vége van.
Bár láttam a választási eredményeket, a grafikonokat és számokat, de elhinni igazán csak akkor hittem el, amikor megláttam a savanyú magyar narancsba harapott nertársak arcát.
Érdemes volt nézni ezeket az arcokat, ahogy a Főni beszélt. Az idegesen villogó, aggodó tekinteteket. A kínos feszengést. Vajon milyen gondolatok cikázhattak a fejekben? Minden bizonnyal csupa olyan gondolat, ami a nemzet sorsa fölötti államférfiúi aggodalmakat tükrözte.
„Matolcsyt felhívom, hogy milyenek az ingatlanárak Dubajban.”
„A francba, pedig éppen most akartam a kastély...
Kedves csalódott fideszesek!
Ez a poszt nektek szól. Nem a káröröm íratja velem, azért nem lenne érdemes koptatni a billentyűzetet.
Most dühösek vagytok és csalódottak. Úgy érzitek, hogy ez az ország mégsem az, aminek hittétek. Mintha idegenek lennétek a saját hazátokban. Furcsa új érzés? Tudjátok, mi ezt átéltük már az elmúlt 16 évben nagyon sokszor. Meg tudjuk érteni, miben vagytok.
Ha mélyen és őszintén magatokba néztek, akkor rá fogtok jönni, hogy a leginkább nem ránk vagytok dühösek. Nem azokra a fiatalokra, akik szidják a fideszt az utcán. Őket sem értitek persze, és ez...
Hú gyerekek.
Emlékeztek még a napra 2022-ben, amikor az ország narancssárgába, a lelkünk meg éjszakába fordult? Na, ez most itt annak az antitézise – a szöges ellentéte. Kollektív gyógyulás.
Én egyébként megálmodtam, hogy ez lesz. Már évekkel ezelőtt. Mármint a NER bukását. Spontán népünnepélyek az utcán. Dudáló autók. Táncoló, ünneplő tömegek.
De be kell valljam, hogy a valóság még a legvadabb álmaimat is felülmúlta. Azt hiszem, jól tették azok a külföldön élő barátaim, akik erre az alkalomra hazalátogattak – mert ilyet az ember az életében többnyire csak...
Ó jaj.
Megvan nektek, ahogy az Ördög (Robert De Niro) ezt mondja az Angelheart című film fináléjában, amikor a főhős (Mickey Rourkey) rájön, hogy valójában ő a főgonosz? Már tudja, de még tagad. Mert retteg az igazságtól.
Hát valami hasonlót érzek, ahogy ezt a megfáradt, kiábrándult, saját önáltató hazugságaiba reménytelenül belegabalyodott, saját hatalmához görcsösen ragaszkodó vezért nézem. Egy bűvész, akit egykor ünnepelt a közönség, de ma már bohócnak se menne el.
Utolsó felvonás.
Utolsó kör a kocsmában.
Még egy feles, mielőtt ki kell menni a füstös italmérésből a józan...
Ahogy ma beléptem az országba, mintha tapintani lehetett volna a feszültséget: itt egy nép vár lélegzetét visszafojtva. Rémes végzetet félve, változást remélve.
Valahogy mintha az égre lenne írva, nagy piros betűkkel, hogy történelmi időket élünk. Egy olyan döntés küszöbén állunk, ami akár évtizedekre meghatározhatja az ország sorsát: Európa vagy Közép-Ázsia. Zsarnokság vagy szabadság.
Borzasztó frusztráló belegondolni, hogy mennyire nem fair ez az egész választási rendszer – ahogyan a kollektív döntést hozzuk. Hogy mennyi csapdát, buktatót építettek bele egy olyan pályába, ami...
