Fő tartalom átugrása

Szerző: Péter Sárosi

Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.

Széljegyzetek – 2023.03.28.

Generációról generációra adjuk át a bántást ebben az országban anélkül, hogy megtanulnánk, mit jelent a valódi megbánás és megbékí­tés. A megbánást összetévesztjük a kimagyarázással, a megbékí­tést pedig az elhallgatással. Történelmi reflexeknek engedelmeskedve, közösségként és egyénként is. Kimagyarázzuk, amit tettünk, áthárí­tjuk a felelősséget. „Nem tehettem mást, kényszer alatt álltam, nem én tehetek róla, ha én nem, akkor más megteszi.” Bagatelizáljuk, relativizáljuk a bántást. „Az semmi, én sokkal rosszabbat éltem át, engem bezzeg nem sajnál senki.” ...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.27.

Néha olvasom a hí­reket és éktelen harag fog el. A tehetetlen dühtől ökölbe szorul a kezem, ahogy nézem az emberiséget a saját pusztulásába rohanni. És a legbosszantóbb, hogy ünnepi csinnadratta közepette teszi, negédes sziréndalokat énekelve. Nem is tudom, mi a rosszabb: az emberi hülyeség, vagy azok a ravasz demagógok, akik az emberi hülyeségen élősködve dagasztják a saját hatalmukat és vagyonukat. Egészen szí­vszorí­tó látni, hogyan baltázza el sorra a lehetőségeit az ember arra, hogy emberi, élhető, igazságos, fenntartható világot teremtsen – mi több, hogy egyáltalán...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.27.

A brit politikusoknak sem kell a szomszédba mennie, ha álszentségről és képmutatásról van szó. A kormány bejelentette, hogy kriminalizálnák a kéjgázként/nevetőgázként is ismert dinitrogén-oxid fogyasztóit. Az erről nyilatkozó kabinetminisztert, Michael Gove-ot szembesí­tette vele a riporter a SkyNews-on, hogy nem gondolja-e kettős mércének, hogy miközben ő bevallottan többször is használt már illegális kokaint, addig megbüntetné a nevetőgáz használóit. A válasz a politikai vastagbőr letaglózóan pofátlan példája: „Nem, mert tanultam a hibámból.” Magyarul ő, aki megúszta a...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.26.

Vannak emberek, akik birtokolni és kontrollálni vágynak. Egyre több embert, egyre több tárgyat. Aztán eldobják őket, ha már nem okoznak örömet többé. És minél többre tesznek szert, annál kevesebb örömet lelnek benne. Egyre kevesebb örömet találnak a luxusvillákban, a luxusjachtokban, a plasztikázott örömlányokban/fiúkban, a hódolókban és rajongókban, a cí­mekben és rangokban, a legújabb kütyükben és kacatokban, az egoztikus luxusnyaralásokban. A tudatban, hogy ők jobbak, különbek, értékesebbek másoknál – ami persze onnan ered, hogy már gyermekkorukban is úgy érezték: nem tudnak...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.26.

Ez az én szörnyem… A szörnyem oltalmaz engem. Mögöttem őrködik, veszély után kémlel. A szörnyem ádáz és bátor. De a szörnyem nem túl okos. Néha ott is veszélyt lát, ahol nincs. Utánam nyúl és magához von. Beborí­t és körülvesz, védelmez a világtól. Oltalmaz. De amikor átölel, akkor nem látok ki az öleléséből. Nem tudok szabadon mozogni. Alig tudok lélegezni. A szörnyem megoltalmaz. Amikor veszélyben vagyok, hatalmasra nő. Megnő és oltalmaz. Nem tudom, milyen lenne az élet nélküle. Rajz és szöveg: Hollie Hyde

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.24.

„Egy lelki összeomlás nem egyszerűen egy véletlenszerű megőrülés vagy működési zavar; egy nagyon is valóságos – bár nem túl világos – kifejeződése az egészség és önismeret keresésének. Nem más, mint az elménk egy részének törekvése arra, hogy az elménk másik részét olyan gyarapodásra, önmegértésre és fejlődésre kényszerí­tse, amit az eddig elutasí­tott. Paradox módon az összeomlás egy törekvés arra, hogy jól legyünk – hogy igazán jól legyünk – azon az áron, hogy először keresztüljutunk a rosszulét állomásán … Egy lelki összeomlás közepette gyakran...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.24.

„Jaj de beteg világ”, ahol egy csövesnek „meg kell hallgatni a hazugságait”, í­rja egy olvasó. Az első részében egyet értek. Ez egy beteg világ. Beteg egy világ, ahol az emberek egy szűk csoportja mérhetetlen ingatlanvagyont halmoz fel, miközben tömegek alszanak az utcán. Beteg világ, ahol a választott képviselőink csak az előbbi csoportot képviselik, miközben magasról tesznek az utcán élőkre. Beteg világ, ahol ennyi ember sorsa már születéskor megpecsételődik azzal, hogy valami gettóba születik, esetleg intézetben nő fel, szülők nélkül. Beteg...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.23.

A múltkor éppen siettem az egyetemre, hogy órát tartsak. Nemrég érkeztem meg külföldről, tele volt a fejem mindenféle gondolattal. Többek között azzal, hogy vajon hol is járok éppen azon az úton, ami az önmegismerésem felé vezet. Vajon merrefelé halad az életem? Vajon milyen ember vagyok? És miközben gondolataimba merülve mentem, hirtelen elém toppant egy hajléktalan férfi egy utcasarok mögül, és megszólí­tott. Kissé bosszúsan, amiért félbeszakí­tott a töprengésben, megálltam. Elkezdtem a pénztárcám után kotorászni, arra számí­tva, hogy pénzt fog kérni, és gyorsan továbbállhatok, hogy...

Bővebben

Széljegyzetek – 2023.03.23.

„Jól csak a szí­vével lát az ember,” mondja a kis herceg. „Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.” Talán senki nem értette meg jobban ezt Jacques Lusseyran-nál, a francia háborús ellenállás vak hősénél, aki a Belső Fény segí­tségével túlélte a náci koncentrációs tábort is. Lusseyran 7 évesen balesetet szenvedett: elveszí­tette a látását. A fiút először ez az élmény mélységes kétségbeesésbe taszí­totta. Egészen addig, amí­g egy kinyilatkoztatás-szerű élményen keresztül rádöbbent, hogy a valódi fény nem a szemből érkezik. Belülről árad. „Azt mondták...

Bővebben

CÍMÜNK

Jogriporter Alapítvány
1032 Budapest
San Marco utca 70.
Email: rightsreporter@rightsreporter.net

TÉMÁK

SOROZATOK


©