És akkor most jöjjön pár reflexió a Tánc a Szabadságért – Tüntetés a józan drogpolitikáért eseményről. Először is, mondjuk el, hogy hatalmas fegyvertény, hogy nagyon sok ember együtt táncolt a parlament előtt békésen, józanul de szenvedélyesen a józan drogpolitikáért, a partikultúra szabadságáért! ❤ ✊ Semmilyen rendbontás nem történt, és a riogatók jól felsültek: egyetlen embert sem vittek el a rendőrök (nem is lett volna milyen alapon). A dühöngő drogháborús hisztéria kellős közepén rengeteg ember megmutatta, hogy nem fél. Ilyen az, amikor sok ember együtt él a gyülekezés és a véleménynyilvánítás jogával. És persze ott vannak a károgók is: „mi értelme”, „úgyse lesz hatása” és a többi. Hát tudjátok mit? Ha annak nincs értelme, hogy összehoztunk egy olyan tüntetést a parlament előtt, amelyről egy-két ezer ember nem frusztráltan távozott, hanem hihetetlenül pozitív energiákkal, megújult erővel és reménnyel feltöltődve, akkor mi a jó büdös francnak van még értelme ezen a világon? Hogy egy nyomorult korszakban, amikor annyi nyomasztó baromság történik körülöttünk, ami eltölt minket tehetetlenséggel és bénultsággal, mi kitáncolhattuk magunkból a kollektív traumákat – hát ha ennek nincs értelme, akkor semminek. A pesszimista cinikusok csak méricskéljenek tovább patikamérlegen felőlem. Együtt erősek vagyunk: erőt mutattunk a Hatalomnak, alternatívát mutattunk a társadalomnak. A közbeszéd kellős közepébe emeltük, jelképesen a nemzet főterére helyeztük azt, amit tiltani és szőnyeg alá söpörni akarnak: az örömöt, a táncot, a szabadságot. Sokan nem mertek vagy nem tudtak kijönni, de az élő közvetítést 4 ezer ember követte – ez sem semmi. Az elmúlt napokban nagyon sokszor találkoztunk azzal, hogy emberek rettegnek nyilvánosan kiállni a Hatalom ellen. De az, hogy végül ennyi DJ odaállt, és ráadásul a maga elektronikus eklektikájában is ilyen harmonikusan összeálló, fergeteges bulit rittyentettek össze – mutatja a közösség erejét. (Egyébként nem tudom, feltűnt-e, de külön figyeltünk arra is, hogy nők is bőven legyenek a DJk között.) Azt gondolom, hogy az, hogy két hét alatt egy ilyen színvonalú rendezvényt sikerült összehoznunk, az önmagában is hatalmas teljesítmény. És ez most nem önfényezés: mert messze nem csak az én érdemem. Egy hihetetlenül lelkes és profi csapat dolgozott velem. Akik ingyen, a munkájuktól, családjuktól lopott órákban rengeteget güriztek, hogy összejöjjön ez a buli. A zenei program összeállítása, a technika, a filmezés, a vizuál, a beszélők, a stage menedzsment, a díszletek, az önkéntesek koordinálása, a grafika, a kommunikáció – elképesztő meló volt ilyen rövid idő alatt. És hát elég költséges is (csak a technika, színpad volt 2 milla). Miután mindent összeszedtünk, fogok csinálni egy részletes elszámolást a költségekről és az adományokról. A költségek olyan 2,5 millió forint körül állhattak meg. Ezt a cechet a Drogriporter állta, és mindenféle (politikai vagy rosszindulató irígység által motivált) vádaskodások ellenére nem kaptunk rá pénzt se Sorostól, se Brüsszeltől, se az ukránoktól vagy az ufóktól. Ez csak a Ti támogatásaitoknak köszönhetően jöhetett létre – és így talán nem is jövünk ki mínuszba! Aki még nem tette, légyszi járuljon hozzá, belinkelem. Ha pedig marad pluszban pénz, akkor azt is a jövőbeli ellenállásra fordítjuk! Lehettünk volna persze többen is, de a sajtó jelentős része – nagy tisztelet a kivételnek! – agyonhallgatta az eseményt és nem adott róla hírt. És most a független sajtóról beszélek. Hiába küldtünk ki sajtóközleményt, hiába beszéltem több újságíróval. Nem egy lap még a tüntetés után is teljesen ignorálja azt a tényt, hogy több ezer ember tüntetett a parlament előtt. Ugyanazok a lapok, amelyek egyébként gyakran szolgaian, kontextusba helyezés nélkül átveszik a kormány drogháborús híreit. Hát én erre csak azt tudom nektek mondani, hogy talán ideje írnotok azoknak a szerkesztőknek, akiknek a lapjára előfizettek, vagy amely lapokat támogattok, és elmondani a véleményeteket! Kérdeztétek, lesz-e még ilyen: naná, hogy lesz, pupákok! De azt hiszem, hogy az egész csapat nevében mondhatom, hogy idén már nem: a következő heteket mindenki szeretné kicsit mással tölteni. Például a családjainkkal, amikkel kevesebbet tudtunk foglalkozni az elmúlt két hétben. De nem állunk le teljesen: összejövünk, reflektálunk, összegyűjtjük a tapasztalatokat, és kitaláljuk a folytatást. Húúúú de jó volt. Kellett már ez, nem, gyerekek? ☺️

Sokan kérdeztétek, hogy mi az a józan drogpolitika, ami a mi Tánc a Szabadságért – Tüntetés a józan drogpolitikáért alcímében szerepel. Remek kérdés! És ha sokan felteszik, máris elértünk valamit. Mert a jelenlegi drogpolitika sajnos nem józan – de még valódi szakpolitikának sem nevezném. Hiszen a józan drogpolitika nem PR-kampányokból áll, amiknek a célja a szavazatok maximalizálása. Azt feltételezi, hogy egy józan, a közjóért elkötelezett döntéshozó leül a szakemberekkel, az érintettekkel, és együtt térképezik fel a problémákat és találnak megoldásokat. Egy józan drogpolitika nem szemellenzős szigort alkalmaz, hanem átfogó nemzeti drogstratégiát hoz létre (a miénk 5 éve lejárt), ami négy pillérből áll: megelőzés (azoknak, kik még nem használtak), kezelés/ellátás (akik függők és felépülnének), ártalomcsökkentés (akik nem akarnak vagy tudnak leállni) és kínálatcsökkentés (ide tartoznak a rendészet feladatai). Egy józan drogpolitika kijelöli a határokat, és büntet is, ha kell. De nem a büntetésre helyezi a hangsúlyt, hanem arra, hogy be kell fektetni az emberekbe: kezelni kell a szerhasználati problémák eredőjében álló problémákat. Traumák, magány, kirekesztés, lakásszegénység, kilátástalanság, mentális problémák és a többi. Egy józan drogpolitika nem csinál ellenséget a fiatalokból, vagy a klubokból. Ehelyett partnerként kezeli az éjszakai élet szereplőit, hogy a szórakozó fiatalok biztonságát, egészségtudatosságát növelje. Nem korlátozza a szabadságjogokat, hanem segíti az érvényesülésüket . Hát így. Gyere ki Te is ma, szombaton 4 órára a parlament elé, táncoljunk együtt józanul, de szenvedélyesen a változásért – a szabadságért! ❤ ✊

Megjött a holnapi rendezvény végső programja: délután 4-től a budapesti elektronika legendás öregje, Mango (Tilos Rádió) fogja szolgáltatni a bemelegítő talpalávalót! 17 órától Puzsér Róbert publicista, Nuszer Mirjam szociális munkás, felépülő nagyivó és jómagam (Sárosi Péter) fogunk szólni hozzátok és az országhoz. 17:30-tól pedig ismét indulhat a tánc: az ETHNOTECH lágyabb tribal/organic house zenéjével kezdünk, majd egyre tempósabb, egyre gyorsabb ritmusokra váltunk és eljutunk a psytechno-ig és a trance-ig is. A DJ-ket arra kértük, hogy együtt zenéljenek, ezért back-to-back szettek lesznek, így is kifejezve az egység erejét. Én most néztem az időjárást, decemberhez meglepően meleg, és egész száraz estére számíthatunk, szóval úgy tűnik, még az égiek is velünk vannak – szóval minden kedvez egy jó kis közös táncnak! ️ Szóval kedves lányok és fiúk, és mindenki más – klafa kis bulinak ígérkezik ez. A rémhírekkel ellentétben nem lesz razzia – a gyülekezési törvény védelme alatt fogunk táncolni. Gyertek ki holnap, szombaton 4 körül a parlament elé, hívjátok el az ismerőseiteket is, és táncoljunk együtt, józanul és szenvedélyesen, a szabadságért! ❤ ✊

Egy ilyen nagy zenés-táncos tiltakozás hangosítása, technikája, logisztikája stb. sajnos nem két fillér. A végösszeg 2 millió forint fölött lesz. Az anyagi kockázatot mi, a Drogriporter munkatársai, bevállaltuk, a saját fizetésünk terhére – de remélem, nem hagytok cserben minket és Ti is beszálltok a költségekbe! Eddig több, mint 1 millió forintot adakoztatok erre a célra. Aki eddig már támogatott minket, annak nagyon hálásak vagyunk. ❤ Aki még nem támogatott, azt arra kérjük, hogy utaljon át a pénztárcájához mérten valamekkora összeget – vagy ha nem akar utalni (tudjuk, hogy para világban élünk) hát akkor a helyszínen támogasson minket készpénzzel! ❤ ✊ Link a hozzászólásban.

Miközben a kormány fullra járatja a drogellenes hisztéria-kampányt, és több ezer tini kezén kattan a bilincs, akiknek az egyetlen bűne, hogy füvet szívtak – gátlástalanul megy az agresszív alkohol-propaganda a középiskolások körében. „Ne kérdés legyen, hogy szabad-e inni, hanem feladat” – harsogja a középiskolásokat célzó bulihirdetés. Na hát itt biztosan nem fog megjelenni a rendőrség razziázni! Biztos lehetsz benne, hogy itt aztán nem érvényesül a „zéró-tolerancia”. Senki se pisszen. Egy szót se szólnak azok, akik egyékbént a mellüket döngetve, ruhájukat tépve fogadkoznak, moralizálnak a kábítószerek ifjúságot rontó hatásai fölött. Nincs egy szava se a drogbiztosnak, se az egész sleppnek: hiszen tudják, bemérték közvélemény-kutatással, hogy a szavazóbázisuk az alkohol miatti rossz lelkiismeretét vetíti ki a „drogosok” iránti gyűlölködésbe. Mi több: milliárdos kocsmaprogrammal, bormarketinggel tukmálják a piát a fiatalokra, miközben álszent arccal, felemelt mutatóujjal prédikálnak „a drog” ellen. Ha neked is baromira eleged van már ebből a képmutató, szemellenzős kettős mércéből és hisztéria-keltésből, akkor emeld fel a feneked szombat délután és gyere ki a Kossuth térre a parlament elé – táncoljunk együtt józanul, de szenvedélyessen a szabadságért! ❤ ✊

Na akkor most csináljunk ebből egy demagóg, felemelt mutatóujjas Horváth Lacis posztot: ❗️Az alkohol mindenkit tönkretesz: azt is, aki üzletel vele, és azt is, aki függő lesz. ❌ Nincs olyan, hogy „ártalmatlan” mennyiségű alkohol, ez mese! A börtönbüntetésüket letöltőktől mind azt hallani: „csak” egy pohár borral kezdődött. ☝️Az alkohol betegségekhez, halálhoz vagy börtönbe vezet. Nem tűrjük az alkohol és az alkoholos életmód népszerűsítését, legyen szó bármilyen befolyásos emberről! Nem alkuszunk, marad a zéró-tolerancia: kisöpörjük az alkoholt Magyarországról! Hogy tetszik, Laci?

Vajon miért válik valaki automatikusan gyanúsítottá attól, hogy belép egy klubba szórakozni? Vajon miért kell tönkretenni az estéjét, megalázó pupilla-vizsgálatra kötelezni? Miért kell bilincsbe verve előállítani? Vajon tényleg nincs jobb dolga annak a 100-150 rendőrnek, rendőrorvosnak, mint szórakozó fiatalokat vegzálni? Kinek lesz nyugodtabb az álma attól, hogy néhány droghasználó fiatal fennakad a hálóban és kriminalizálják őket? Tényleg ez a legjobb felhasználása a rendőri munkaóráknak Magyarországon, tényleg ennyire jó már a közbiztonság egyébként? Nincsenek valódi bűnözők, akikkel foglalkozhatnának? Bulizó ≠ Bűnöző Gyere el december 6-án a parlament elé, táncolj a szabadságért! ❤ ✊

Brutális. Tényleg nehéz szavakat találni a HVG legújabb oknyomozó anyagára, amiből kiderül, hogy a már börtönben ülő kormányközeli igazgató, Juhász Péter Pál nem csak lányokat árult pénzért – de az intézetben élő 14-15 éves fiúkat is évekig abuzálta. Miután az igazságügyminiszter „jelentése” és a kormánypárti sajtó hónapokig azt harsogta, hogy nem voltak fiatalkorú áldozatok – most már nyilvánvalóvá vált, hogy ez hazugság volt. Évtizedei voltak a hatóságoknak, hogy ezt a báránybőre bújt farkast leállítsák és kivonják a forgalomból – sorban érkeztek ellene a bejelentések, panaszok. Semmi sem történt. Azt a fiút, egy áldozatot, aki panaszt tett ellene, még aznap összeverték. Eközben nemrég olvashattuk a sajtóban, hogy felfüggesztették egy fiatalkorú lányokat befogadó intézmény igazgatóját, mert nem volt hajlandó ráhívni a rendőröket egy tizenéves lányra, akinél droggyanús anyagot találtak. A rendőrség varázslatos gyorsasággal intézkedik és jár el a nevetséges mennyiségű drogot maguknál tartó, egymásnak átadó tinikkel szemben. De amikor a valódi bűnözöket kellene elkapni, akkor felülről van lefogva a kezük. Vajon mennyire komolyan vehető ezek után a kormány őszinte szándéka ennek az ügynek a feltárására, ha egy „alapos” igazságügyi vizsgálat inkább csak elfedte és nem feltárta a disznóságokat? Ha egy újságíró néhány hét alatt ezerszer többet kiderít, mint a nyomozó hatóságok évek alatt? Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem már nagyon tele van a hócipőm ezzel az intézményesült kettős mércével, ezzel a döglesztő álszentséggel és képmutatással. Ami nagyon buzgó, ha tinik zsebében kell kotorászni, zenészeknél kell házkutatni, klubokban razziázni – de közben a kegyelmes arcát mutatja a közjóra valóban veszélyes ragadozóknak és falaz nekik. Ez ellen is tüntetünk december 6-án, szombaton, gyere ki Te is! Vive la résistance! ❤ ✊

Évtizedes kutatások és tapasztalatok alapján tudjuk, hogy a függőség egyik legfőbb hajtóereje, motorja nem más, mint a mérgező szégyen. Az egészséges bűntudat: rosszul érzem magam, mert hibáztam, tanulok belőle. Ez változásra ösztönöz. A mérgező szégyen: rosszat tettem, mert rossz, selejtes ember vagyok. Ez nem ösztönöz változásra, gyarapodásra hanem tespedést okoz. Nem csak azt igazolják kutatások, hogy a szégyen a függőség kialakulásának egyik legfőbb előjele – de a függőség gyakran a szégyennel való megküzdés egyik módja is. Tudjuk azt is, hogy a szégyen egyfajta visszacsatolási hurkot teremt (szégyellem maga – iszom/szívok stb. – szégyellem magam – még többet iszom/szívok stb. és így tovább), ami nagyon nehézzé teszi a függőségből való felépülést. A függőség olyan megalázó helyzeteket teremt, olyan társadalmi megbélyegzettséghez vezet, ami önmagában is további szégyent okoz és rombolja az önértékelést. A szégyen nem csak a visszaesés egyik legmegbízhatóbb előjele a felépülők körében, de a visszaesés súlyosságát is befolyásolja. Tudjuk azt is, hogy a függőségből való felépülés egyben a szégyenből való felépülés: nem lehetséges anélkül, hogy az egyén visszaépítse az elvesztett önértékelését. Na most ha mindezt tudjuk – nem hasraütésszerűen, nem spekulatíve, hanem tudományos bizonyítékokból – akkor magyarázzon meg nekem valaki valamit. Hogy a jó égbe gondolhatja bárki, hogy az a politika, aminek a fő funkciója, hatása és motorja a szégyen, a megszégyenítés, a megbélyegzés, bármilyen megoldást kínálhatna a függőségre? Ha eleged van a megszégyenítésen alapuló drogpolitikából, akkor gyere ki december 6-án a parlament elég a zenés-táncos tiltakozásunkra! ❤ ✊

„Fortélyos félelem igazgat minket s nem csalóka remény” – írja József Attila a Hazám című versében. És istenemre, ez a verssor folyamatosan visszhangzik a fülemben az elmúlt hetekben, amióta próbáljuk összehozni ezt a táncos tiltakozást a parlament elé. Mint ahogy Ady Endre sorai is arról, hogy „a gaz lehúz, altat, befed s egy kacagó szél suhan el a Nagy Ugar felett.” Hát mit mondjak nektek: van egy jelentős közegellenállás, ha valaki szeretne bármi társadalmi változást elérni Magyarországon. Mintha hínáros vízben próbálnál úszni, ahol a lábad folyamatosan beleakad az indákba. Vagy mintha ellenszélben próbálnál biciklizni lejtőn felfelé. A „fortélyos félelem” tapintható a reakciókban: „Nagyon egyetértek, de sajnos ezt nem vállalhatjuk be.” „A főnököm/menedzserem megkért, hogy ne lépjek fel.” „Imádom amiket írsz, de semmit se merek lájkolni.” „Kimegyek, de a munkahelyemen szóltak, hogy ne lájkolgassalak.” Valahol ez végtelenül szomorú, nem? Neveket nem fogok mondani, nem akarok senkit nehéz helyzetbe sodorni sem elítélni. Mindenkinek megvannak a maga okai: szerződések, család, munkahely. De maga a jelenség nagyon sokat elmond arról, hogy miben élünk. Fojtogató szabadságnélküliségben. Hogy a francba hagytuk, már megint, hogy eljussunk idáig? Tudjátok számomra ez méginkább megerősít abban, hogy baromi fontos, amit csinálunk. Ez jóval többről szól már, mint razziákról, drogokról meg ellenük indított háborúról. Itt emberekről van szó, rólunk van szó, mindannyiunkról. Akik megtanultak ügyesen túlélni, de élni közben elfelejtettek. De van itt más is. Hihetetlenül sok támogatást és önkéntes felbuzdulást is tapasztalok. Többnyire nem híres emberek, hanem egyszerű fiatal fiúk és lányok részéről. Akiket végtelenül felháborít ez az egész, ami megy. Hogy a rendőrséget táncoló fiatalok csesztetésére használja fel a Hatalom miközben a valódi bűnözők szabadon flangálnak. Akik kezdik felismerni, hogy túl sokat hátráltunk és egyre kevésbé van már hová hátrálnunk. Ki kell mennünk, és kimondani: elég volt, nem félünk! Reméljük nagyot szól majd a rendezvény – de vannak költségei is. Eddig 650 ezer forint jött be adományokból, amiért iszonyú hálás vagyok. De a költségek ennél jóval nagyobbak lesznek, a kockázatot szervezőként bevállaltuk, de remélem nem hagytok minket cserben – légyszíves adakozzatok! Gyere ki december 6-án Te is a parlament elé, hogy teljesen békés és törvényes módon kimutasd a tiltakozásod a fiatalok vegzálása ellen, kiállj a szabad partikultúráért! Vive la résistance! #NoMoreDrugWar