Péter Sárosi is the Executive Director of the Rights Reporter Foundation. He is a human rights activist and drug policy expert, the founder and editor of the Drugreporter website since 2004, the author of countless articles, co-author of books and director of films about harm reduction and drug policy reform. He was the Director of the Drug Policy Program at the Hungarian Civil Liberties Union between 2004 and 2015. He is experienced in working at international drug policy forums such as the Commission on Narcotic Drugs. He was twice elected to the Core Group of the EU Civil Society Forum on Drugs. He is the co-chair of the Eurasian Harm Reduction Network. He has been representing the Hungarian Harm Reduction Network at the government’s drug advisory body in Hungary since 2007. Peter also contributed to building a network of advocacy NGOs in Europe: the European Drug Policy Initiative. He provided technical assistance to several NGOs, and launched several campaigns on drug policy reform. As a member of the Drugreporter video advocacy team, he has produced videos about drug policy issues in a number of countries. These videos are now part of a unique online drug policy video library.
Ezek a gyerekek a képen azok közé a százezrek közé tartoztak, akiket a II. világháborúban a bombázások miatt Londonból vidékre küldtek, hogy ott „biztonságban” elhelyezzék őket családoknál. Azért írtam a biztonságban szót idézőjelben, mert ez a biztonság, mint később kiderült, nagyon is viszonylagos fogalomnak bizonyult. Hogy miért írok róluk most? Azért, mert a történetükből sokat tanulhatunk a traumák természetéről.
Az akciót a hamelni patkányfogóról nevezték el (Operation Pied Piper). Aki nem ismerné ezt a középkori mesét: Hameln városában megjelent egy tarka ruhás...
Steven M. Melemis kanadai addiktológus szerint a függőségből való felépülésnek 5 szabálya van:
1) Változtasd meg az életed
A felépülés nem annyiból áll, hogy egyszerűen leállsz. Nem csupán valaminek a hiánya. Sokan azt mondják: „vissza akarom kapni a régi életemet, a cuccozás nélkül”. De ez hibás hozzáállás ami visszaeséshez vezet. Új életet kell teremtened a régi helyett. A negatív gondolat-örvények helyett meg kell tanulnod másként gondolkodni. Új környezetre, új emberi kapcsolatokra van szükséged.
2) Légy teljesen őszinte
A függőség hazugsággal jár. Hiszen a...
Egy buddhista történet szerint a Buddha idejében élt egy Malunkyaputta nevű szerzetes. Malunkyaputtát folyamatosan olyan kérdések izgatták, amelyekre senki sem tudta a választ. Vajon időben és térben végtelen vagy véges a világegyetem? Vajon a test és a lélek egy és ugyanaz, vagy külön léteznek? Vajon a megvilágosultak a halál után megszűnnek létezni vagy sem?
A Buddha azonban ezekről a kérdésekről rendszerint hallgatott. Az ő tanításai nagyon gyakorlatias válaszokat tartalmaztak arra nézve, miből ered a szenvedésünk, és miként tudjuk azt megszüntetni. Malunkyaputta egy ízben már nem...
Sok ember teszi fel magának – de egyébként nekem is – a kérdést: szeretnék változni, változtatni, mit tegyek?
Nos, nincsenek univerzális receptek. Más, előttünk járó emberek pozitív változása persze inspirálhat minket – ez fontos. De aki azt hiszi, hogy egyszerűen lemásolhatja egy másik ember változásának az útját, és az nála is automatikusan működni fog, könnyen csalódhat.
Amikor éppen már századszorra is csődöt mondott az ún. akaraterőnk, és éppen egy rakás kakinak érezzük magunkat, tele önutálattal és szégyennel – az adhat egyfajta (ideiglenes) motivációt...
Mi az iboga/ibogain?
A Tabernanthe iboga egy közép-afrikai növény. Másfél-két méter magasra növő bokor, sárgás-rózsaszínes virágokkal, melyek édes gyümölccsé érnek – ezek viszont nem tartalmaznak tudatmódosító szert. Ezzel szemben a növény gyökere tudatmódosító hatásairól ismert. Fő pszichoaktív hatóanyaga az ún. ibogain, de emellett még 11 másik iboga alkaloidát is tartalmaz (pl. ibogalin, ibogamin stb.). Ezekről kevesebbet tudunk, de a kutatók feltételezik, hogy ezek is befolyásolják az emberi szervezet működését és gyógyító hatásuk lehet.
„Korszakok váltva váltják egymást az ezeréves magyar társadalomban,” írta Ady Endre. „De valami újra ismétlődik. A lázadás a betű ellen.”
Persze ezt „a lázadást a betű ellen” nem szó szerint kell érteni, hiszen ez a bizonyos lázadás, amiről Ady beszélt, már Ady korában is elsősorban betűvel folyt a betű ellen. Becsmérelték, gúnyolták eleget a korabeli sajtóban. Ami Ady számára a „betű” – az több a leírt, nyomtatott, képernyőre bepötyögött betűnél. Ady betűje nem más, mint maga a szellem. A művelődésre, a kreativitásra, a...
Nehéz eleget kapni valamiből, ami majdnem működik – Vincent Felittinek ez a mondása járt a fejemben, miközben az 1,5 ezrelék című, alkohol-függőségről szóló közösségi színdarabot néztem az Örkényben.
Olyan szépen elképzeljük magunkat, miközben piálunk/betépünk. Olyannak, amilyennek lennünk kellene. Ha gátlásos vagy, akkor szociálisan simulékonynak. Ha népszerűtlen vagy, akkor népszerűnek. Ha enervált vagy, akkor energikusnak. Ha szorongós vagy, akkor nyugodtnak. A határ a csillagos ég – minden egyes betépés/lerészegedés Bábel tornya, aminek a csúcsa az ég felé tör.
És...
Megvan az Alice csodaországban című mesében az a rész, amikor Alice a nyúl üregében talál egy kis üvegcsét azzal a felirattal, hogy „igyál meg”? Alice megfogadja a tanácsot, és belekortyol az üvegcsébe, ami picire zsugorítja. Aztán talál egy sütit azzal a címkével, hogy „egyél meg” – és Alice szófogadóan megeszi, hogy óriásira növekedjen.
Nos, hát ez nagyjából a felelőtlen és agyatlan drogozás allegóriája is lehetne. És ez nem csak a fogyasztó felelőtlensége és tudatlansága miatt van így. Hanem azért is, mert az illegális drogpiac nagyjából úgy működik,...
„Megismerni magamat?” – írja Goethe. „Ha megismerném magam, akkor elszaladnék.”
A weimari mesternek ez a gúnyos mondása nagyjából kifejezte, amit én is gondoltam korábban arról a mondatról, ami Delphoiban az Apollón-szentély bejárata fölött díszelgett. Gnóthi szeautón – ismerd meg önmagad.
Mi a francnak ismerném meg magam?
Hiszen amit találok, az jobb esetben úgyis csupán kiábrándítana, rosszabb esetben megrémítene. Az ember gyarló és korlátolt lény. Minél többet tudunk meg róla, annál inkább látjuk ezt. Freud és követői bebizonyították, hogy a...
James Coan a Virginia Egyetem pszichológia professzora. Egy a poszt-traumás stresszel foglalkozó kutatásának résztvevője egy második világháborús veterán volt, aki különösen súlyos traumatikus élményeket élt át a háborúban. Nála figyelte meg azt a jelenséget, hogy a férfi egyedül nem volt képes ellazulni és megnyílni, de akkor igen, ha a felesége fogta a kezét. Vajon miként változtatja meg egy kézfogás az agyunk működését – fogalmazódott meg benne a kérdés. Elhatározta, hogy kivizsgálja ezt a jelenséget.
És a további kutatások megerősítették, hogy a kézfogás nem csak abban segít...
